Elkezdődött Martincsevits Pál boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakasza

Az eljárás posztulátorának a főpásztor Balog Márta CB nővért, a Nyolc Boldogság Közösség tagját nevezte ki; valamint megbízta Háda László zalakarosi plébánost, az egyházmegyei irgalmasság misszionáriusát és Koszoru Péter nagydobszai plébánost, hogy készítsék elő a Szentszék felé forduláshoz szükséges bizonyítékokat.

Az egykori gyékényesi plébánost, Martincsevits Pált és Hajnal Zénó ferences szerzetest 1945. április 1-jén, húsvét vasárnapján, Krisztus feltámadásának ünnepén ölték meg Gyékényesen. A falu megszállását követően a lakosságot bolgár katonák a horvátországi Góla helységbe szándékoztak áttelepíteni, ezért kiürítették a települést. A két pap a falu lakosaival együtt, reverendában gyalogolt az úton, amikor az egyik katona kiemelte a tömegből, majd az út szélén több lövéssel megölte őket.

A szemtanúk elmondása szerint a két katolikus pap azért nem öltött magára civil ruhát, hogy a gyalogos menetben könnyen észrevehetők legyenek, s megtalálják őket a hívek, ha szentgyónáshoz szeretnének járulni. A szemtanúk azt is elmondták, hogy az elkövető bolgár katonát valószínűsíthetően egyházellenessége és az elrettentés indította tette elkövetésére.

*

Martincsevits Pál 1909. október 25-én született a Vas vármegyei Nagytilajon, Martincsevics Pál kántortanító és Fülöp Emília negyedik gyermekeként. Népes családban nőtt fel, tizenegy testvére volt.

Kisiskolás tanulmányait a nagytilaji elemi népiskolában kezdte, majd a kőszegi Ferencz József Katolikus Főgimnáziumba felvételizett. Ezt követően, 1922–1930 között a nyolcosztályos zalaegerszegi Deák Ferenc Főgimnáziumban tanult, ahol 1930. június 14-én szerzett érettségi bizonyítványt.

Az érettségit követően azonnal jelentkezett a Veszprémi Egyházmegye kispapjai közé. 1935. március 24-én szentelték diakónussá a veszprémi szeminárium kápolnájában. Pappá szentelését a veszprémi Szent Mihály-székesegyházban ünnepelték 1935. június 23-án. 

Papi jelmondatának a szentmise áldozati adományainak felajánlását követő, híveket felszólító imát választotta:

Imádkozzatok, Testvérek, hogy az én áldozatom, mely a tietek is, kedves legyen a mindenható Atya előtt.”

Papi újmiséjét 1935. június 30-án mutatta be szülőfalujában, Nagytilajon. Káplánként először Zákányban, majd Csurgón szolgált; ezt követően Czapik Gyula püspök Gyékényes plébánosává nevezte ki, ahol vértanúhaláláig szolgálta a rábízottakat.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Fábián Attila; Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír