Előny vagy hátrány keresztény szellemben vállalkozni? – Konferencia a hitvédelem jegyében

Szabadhegÿ Kristóf, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke köszöntötte a hitvédelmi konferenciasorozat utolsó alkalmának résztvevőit – köztük Kozma Imre irgalmasrendi szerzetest, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját és Baritz Sarolta Laura OP közgazdászt –, majd a témával kapcsolatban kifejtette tapasztalatai alapján kialakult meggyőződését: „keresztény hitünk megélése sikeres gazdasági szereplőként is lehetséges”.

Visy László, a rendezvény moderátora feltette a konferencia egyik alapkérdését: Vajon hátrányt, vagy előnyt jelent-e, ha a keresztény szellemiség határozza meg egy vállalkozás működését? 

Hozzátette, hogy a keresztény szellemiségű gazdasági tevékenység ismérve többek között a szolidaritás, az erkölcsös magatartás, a mértéktartás és ezzel összefüggésben az optimális profitra való törekvés, szemben a profitmaximalizálással.

A konferencián a téma biblikus alapjairól Csepregi András evangélikus teológus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola docense beszélt. Mint mondta, a gazdaság és a gazdagság szempontjából az Ószövetségben Isten „négy arca” mutatkozik meg: egyrészt az Úr az, aki gazdaggá teszi az embert, másrészt ő az, aki támogatja a szegényt, valamint méltányosságra ösztönöz a rászorulókkal kapcsolatban, negyedszer pedig megszabadít a gazdagság csapdájából.

Az utóbbi három szempont jelen van az Újszövetségben is, az első, az anyagi gazdagság ígérete azonban egyáltalán nem jelenik meg, sőt Jézus radikális választásra ösztönöz a gazdagság és Isten követése között (hegyi beszéd). Ezt a szempontot még részletesebben kifejti a kánonban nem szereplő, az 1947-ben Qumránban megtalált Nazarénus evangélium, amelyben szerepel az ismert újszövetségi jelenet, Jézus és a gazdag ifjú találkozásának története. Csepregi András hangsúlyozta: az őskeresztények vagyonközösségben éltek.

A konferencián Pintér Dániel Gergő, a BioTechUSA-cégcsoport kommunikációs, PR és CSR vezetője a nagyvállalatok társadalmi felelősségvállalásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy ez a tevékenység nem merülhet ki üres erényfitogtatásban, valódi segítségnyújtásnak kell lennie.

A közelmúltban megélt világméretű válságok nyomán a nagyvállalatoknak végképp le kellett mondaniuk „az üres lózungokról”, valódi értéket kell teremteniük, márkastaratégia helyett „bárkastratégiában” kell gondolkodniuk.

A vállalatoknak a nagy krízistúlélő, Noé példájának fényében tudatosan kell készülniük a kikötésre, a felépülés fázisára. A jó vezető alapvető magatartása-érzülete a hála, a tapasztalatokra támaszkodva válsághelyzetben új szabályokat alakít ki. A túlélő cég a vihar után pedig visszatér ahhoz a tevékenységhez, amelyhez a legjobban ért.

A válságálló nagyvállalat startégiájának lényegi eleme a társadalmi felelősségvállalás, itt találkozik a keresztény logika és a gazdasági üzleti logika: a válságban nyitni kell, a segítségnyújtásban a professzionális megoldásokra kell törekedni, az adományozás helyett jobb az erőforrásbiztosítás („hal helyett háló”-elv) , a kisebb (leszakadó) cégeket, közösségeket ingyenes tréningekkel lehet fejlődőképessé tenni. A keresztény kommunikációs szakember alapelve: „90 százalékban tegyél jót, tíz százalékban beszélj erről, de azt tedd profi módon”.

A professzionális – egyúttal mélyen keresztény indíttatású – megoldások híve Vecsei Miklós is, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos, aki a konferencián a Magyarország 300 legszegényebb településén (felzárkózó települések) kialakított, a helyi adottságokra alapozó speciális vállalkozásokról beszélt.

A diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásában dolgozó munkatársak alapmondata: „Mid van, amit nem kaptál?!” Ez a mondat (maxima) jól kifejezi azt a szemléletet, amely közelebb hozhatja a „jóléti erkélyről” letekintőket a nyomorban élőkhöz.

Merthogy annak kell elindulnia a másik felé , akinek erre van ereje („a nyomor nem számon kérhető!”); a jóléti erkélynek kell integrálódnia, hogy elvégezhesse a feladatot: segítséget nyújtson a fogantatástól a foglalkoztatásig, elsősorban a gyermekekre fókuszálva, elvágva a spirált, amely a kicsiket is visszahúzná a nyomorba.

A nyomor nem azonos a szegénységgel (amely adott esetben még össze is hozhat közösségeket), a nyomorúságban ugyanis elvész a cél, az akarat, s a helyébe lép a függőség, a drog. Innen kell kimenekíteni a gyerekeket, ezt célozzák az úgynevezett jelenlétpontok, ahol pedagógusok, egészségügyben dolgozók foglalkoznak velük, s általában az adott településen élőkkel – profi módon.

Van-e remény az ott élők számára? – tette fel a kérdést Vecsei Miklós. Válaszában elmondta: e települések többsége eladósodott, „a súlyos gondok helyrehozatalára például közösségi napelemparkokat építünk, vagy közös kerteket alakítunk ki, ahol a helyi embereket is bevonva megszervezzük a munkát – 100 hektárnyi területet már megszereztünk –, s azután profi módon profi termékeket állítunk elő. Tudjuk, jobbnak kell lennünk, mint az élvonal, a piacvezető. Apropó, a Fény utcai piacon már megnyílt a kávézónk. Ajánlom mindenki figyelmébe!” – tette hozzá Vecsei Miklós, aki azt is elmondta, hogy e hatalmas felzárkóztató munka működtetését számos támogató cég segíti.

A keresztény vállalkozói, vezetői feladatok napi gyakorlatából hozott példákat a konferencia következő előadója, Beöthy Csanád, a Lipóti Pékség franchisepartnere, a Koronaherceg Kft. cégcsoport ügyvezető tulajdonosa, aki ötven embernek ad munkát.

Az erkölcsi döntések terén a személyzeti kérdések jelentik a legnagyobb kihívásokat. Említett egy személyes példát: kiderült, hogy egy új munkatárs gyermeket vár, de titkolja. Vezetőként azt a tanácsot kapja, hogy jó volna megszabadulni ettől a munkavállalótól, keresztény emberként azonban úgy gondolja, nem hallgathat erre a tanácsra. Később az derül ki, hogy a nő – élethelyzetének súlyos nehézségei miatt – inkább elvetetné a gyermeket, ekkor a vezető konkrétan a munkavállaló segítségére siet, párbeszédet kezdeményez vele, biztatja, hogy támogatja majd a gyermekvállalás ideje alatt is, azután pedig visszatérhet dolgozni. A vezető tájékozódik, krízistanácsadót keres a nő számára, aki végül megtartja a gyermeket.

A konferencia Dabóczi Kálmán, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnökének előadásával folytatódott, aki a boldogság és a sikeresség összefüggéseit kutatta. Ennek fényében üzente az édesapáknak: „egyedül a gyermekeink fognak emlékezni arra, hogy túlóráztunk”, utalva ezzel arra, hogy a „siker” érdekében rendszerint és elsősorban a családi életből vesszük el az időt.

A keresztény vezető számára fontos szempont, hogy „általam hány embernek lett vonzóbb Krisztus-követőnek lenni?”, valamint hogy „engedem-e láthatóvá válni a Fényt, vagy csak magamat teszem láthatóvá, amikor a reflektorfénybe kerülők?”

A következő előadó, Tóth József, az ÉRME hálózat kuratóriumi elnöke arról gondolkodtatta el a hallgatóságot, hogy a keresztény vezetők, üzletemberek miként lehetnek képesek arra, hogy hívőként, egységben éljék meg az életüket.

Arról tájékoztatott, hogy jövő februárban az ÉRME lelkigyakorlatos könyvet jelentet meg, amely őszinte vallomások formájában mutat be jó gyakorlatokat a témában, nem hallgatva el a keresztény, szolgáló vezetői szerep buktatóit sem.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének rendezvényén Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár innovációs és portfóliómenedzsment igazgatója a cég filozófiáját vázolta fel. „Nagyapámtól az emberek szeretetét tanultuk meg” – mondta Béres József unokája.

Kifejtette, hogy a Béres Gyógyszergyár termékei a legmodernebb tudásra épülnek, a legjobb minőségben készülnek, sokszor a törvényi előírásokon is túlmutatóan. Nem a rövid távú, minél nagyobb profitért dolgoznak, hanem azért, hogy valóban hozzájáruljanak a vevők egészségesebb, boldogabb életéhez.

A társadalmi felelősségvállalás, elkötelezettség már a napi működésben és a termékekben is megnyilvánul. A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR) „nem a napi nyolc órában elkövetett bűnök kompenzálásáról szól”.

A konferencia előadásainak tanulságait Szilas Roland Ferenc, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének docense összegezte, majd arról beszélt, hogy a keresztény társadalmi elv idehaza és a nagyvilágban oly módon tud érvényesülni, hogy a hívő ember elsősorban „só és világosság” kell legyen a körülötte élők számára (Mt 5,13): megőrző, előremutató, és „plusz ízt adó” szerepe van vállalkozóként, vezetőként, munkavállalóként és a közéletben aktívan részt vevő állampolgárként is.

Zárszóként Visy László kérésére Baritz Sarolta Laura OP közgazdász is elmondta gondolatait. Arra a kérdésre, hogy vajon hátrányt vagy előnyt jelent-e, ha a keresztény szellemiség határozza meg egy vállalkozás működését, azt válaszolta: csak a keresztény mentalitás képes továbbvinni a gazdasági életet. Ez a jövő. A tőke uralma, a profitmaximalizálás, a szeretet nélküli kapitalizmus zsákutca.

Az emberközpontú gazdaságban „az önérdekemben a másik ember jólétének akarása is jelen van”, a kölcsönösség a piaci egyensúly alapja, és nem a cserementalitás. Erre az alapra azonban csak a hívő keresztény ember képes építeni.

Szerző: Körössy László

Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír