Első székhelyén ünnepelte a Miskolci Egyházmegye centenáriumi családi napját

A helyi parókián akkoriban szolgálatot teljesítő esperes, Vaskovics Antal rögtön helynöki címet kapott az adminisztratúra irányítására. Majdnem másfél évig, Papp Antal érsek Miskolcra való költözéséig innen irányította annak a huszonegy egyházközségnek az életét, amely akkor az adminisztratúrát alkotta.

A családi napot a Miskolci Egyházmegyében a mindenkori Családpasztorációs Bizottság és annak elnöke szervezi minden évben. Ezt az elnöki posztot évek óta már Szepesi Szilárd atya tölti be, aki egyben a jelenlegi múcsonyi parókus is – ez még inkább segítette a helyszínválasztást.

A nap elgondolkodtató előadással kezdődött: Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató a gyermeknevelés jelenlegi kihívásairól beszélt. Rámutatott, hogy bár modern társadalmunkban sok minden megváltozott, azonban a teremtés rendje nem változott meg. Társas kapcsolatokra, a természettel való kapcsolatra továbbra is szüksége van nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is. Magával ragadó, néha megdöbbentő tényeket feltáró előadásával világított rá az érzelmi intelligencia fejlesztésének fontosságára is. Ez utóbbira jól alkalmazható, mondhatni gyakorlati tanácsok is elhangzottak, személyes tapasztalataiból forrásozva.

Augusztus 6-án Úrszínváltozás ünnepét tartja a görögkatolikus egyház; a családi nap központi eseménye az Orosz Atanáz püspök által vezetett Szent Liturgia volt, melynek ünnepi szónoka Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense volt.

Beszédében Marton Zsolt a család fontosságára és szerepére irányította a figyelmet több megközelítésben is. Rámutatott, hogy a családi együttlét akkor tölti be a szerepét, ha a személyesség van a középpontban; a személyesség semmivel nem pótolható. „A jövő Egyháza is a személyesség Egyháza kell hogy legyen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy

ezt látjuk Krisztustól is, aki személy szerint szólította meg az apostolokat, és személy szerint ment oda mindenkihez.

Nem vagyunk egyformák, mondta később a püspök, „de Jézus segít megtalálni a kapcsolódási pontokat egymáshoz”. Ez igaz egyházközségeinkre és egyházmegyéinkre is; különböző karizmáinkat Isten csodálatos képpé alkotja. „A Krisztusban élő család kifelé is önzetlen tud lenni, együtt tud lenni másokkal, esetleg még együtt is tud imádkozni másokkal és másokért, és így kovász tud lenni a világban. A jövő Egyháza, meglátásom szerint, a kovászegyház,

amely hitelességével, mélységével, személyességével, egymásra való figyelésével ki tud sugározni, át tudja hatni a tágabb, nagyobb közösséget”

– fogalmazott.

Urunk színeváltozásának ünnepén a görögkatolikus hagyomány szerint gyümölcsöt szentelnek. A megszentelt gyümölcsökből mindenki részesült a mirováláskor.

Múcsonyban hagyomány, hogy augusztus 6-án a templom kertjében, szabadtéren tartják az ünnepi liturgiát. Ennek hátterére Viszlai Viktor polgármester világított rá köszöntőjében: 1878-ban a faluban tűzvész pusztított, melyben a templom is leégett. Bár nem volt, hol imádkozzanak, ennek ellenére a romok mellett, a kertben tartották meg az ünnepet a falubeliek.

Az egyházmegye és a falu közös ünnepe a ruszin közösségi ház udvarán folytatódott. Az ebéd végén az egyházmegye századik születésnapjára készült tortát Orosz Atanáz és Marton Zsolt püspök vágta föl.

Délután különféle játékok, foglalkozások és akadálypályák várták a gyerekeket a ház kertjében. Mindeközben a felnőttek a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény két képviselőjének tanúságtételét hallgathatták meg. Szűcsné Völner Ildikó és Zuti Marianna a nevelőszülőként megtapasztalt kihívásokat osztották meg, amelyek természetesen olykor gondokkal is együtt járnak, de mindemellett számos kegyelmet és örömet is rejtenek.

A centenáriumi családi nap hivatalos programja a családok megáldásával ért véget.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír