Esztétikai beszélgetések – Új programsorozatot indított a Pázmány Esztétika Tanszéke

Kultúra – 2019. április 2., kedd | 11:24

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) Esztétika Tanszéke új beszélgetéssorozatot indított március 21-én Budapesten, a Mikszáth téri Sophianumban.


Az első alkalmon Bazsányi Sándor irodalomkritikus, esztéta, a PPKE BTK Esztétika Tanszékének vezetője beszélgetett Máté Gábor rendezővel, a Katona József Színház igazgatójával, színművésszel és Vörös István költővel, műfordítóval. A beszélgetés témáját a Katona József Színház egyik új darabja ihlette, a Máté Gábor által megálmodott és rendezett Rozsdatemető 2.0. A darab Fejes Endre családregénye, a Rozsdatemető alapján készült, mely a Hábetler család ötvenéves történetét mutatja be. Ráadásként Tasnádi István színpadra álmodta a család következő ötven évét is.

A beszélgetőpartnerek kitértek első olvasási élményeikre a könyvvel kapcsolatban. Kiderült, hogy míg Vörös István az egyetemi évei alatt olvasta, és akkoriban nem kedvelte ezt a fajta erőteljes tömörítést, addig Máté Gábor számára kellemes, cseppet sem megterhelő olvasmány volt a regény.

Az újraolvasás azonban mindkettejük megközelítésén változtatott. Míg a rendező ekkor már egy színdarabot látott benne, addig a költő revideálni kényszerült korábbi véleményét. Egyetértettek abban, hogy ok lehet a könyv elővételére a „kis ember” fontossága, hogy „egy szoba-konyhás lakásban a világ közepe kialakulhat” – ahogy Vörös István fogalmazott.

A regény ideológiakritikai élét vizsgálva Máté Gábor rámutatott: míg egzisztencialista könyvnek bélyegezték, a pártlapok bírálták. Jancsó korai filmjeihez hasonlítható. Vörös István felhívta a figyelmet, hogy 1962-ben, az olvadás időszakának elején a bombák épp a művészetben robbantak, és nem csak Magyarországon. Hrabalt e tekintetben Fejeshez hasonlította. Lenyűgöző, hogy nem feszengünk a regény olvasása közben, nincs benne egyetlen kínos szó sem.

Máté Gábor a színpadi változattal kapcsolatban kiemelte a múlttal való birkózás fontosságát, ami saját alkotásaiban is megjelenik. Mindig szükségesnek érzi ezt a narratívát, de mindig máshogy akar erről beszélni. A darab kapcsán a rendező elmondta, hogy hosszas munka eredménye. Kulcsjelentőségű volt a karaktereknek megfelelő szereplők megtalálása. A színészek és a közönség is élvezi a darabot, és pozitív kritikákat kapott.

A beszélgetéssorozat következő alkalma május 9-én 17 órakor lesz, melynek témája Nádas Péter színházi műveinek helye és jelentősége a kortárs magyar színházban, a hetvenes évek végétől napjainkig. A meghívott vendég Gergye Krisztián rendező, koreográfus, táncos, színész, a Gergye Krisztián Társulat vezetője lesz.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria