Első alkalommal mutattak be etióp rítusú szentmisét Budapesten

A kereszténység Etiópia ősi vallása, a hagyomány szerint az első etióp hívőt maga Fülöp apostol keresztelte meg Jeruzsálemben az 1. században. Az ország lakosságának ma is közel 60 százaléka keresztény: nagy többségük az etióp ortodox egyház híve, 18 százalékot tesz ki a különböző protestáns felekezetekhez tartozók aránya, a katolikusoké azonban kevesebb mint egy százalék. Ennek a maroknyi közösségnek azonban mozgalmas története van, ugyanis az Etióp Katolikus Egyház az ortodox egyházból vált ki és ismerte el Róma főségét a 17. század folyamán.

Az Etióp Katolikus Egyház az ősi hagyományokat rítusában is megőrizte: liturgiája az alexandriai rítuscsalád tagja, a kopt liturgiával rokon. Néhány elemét a latin szertartásrendből kölcsönzi; sajátos öltözékei, valamint gesztusai pedig a bizánci liturgiából ismerősek. Átváltoztatáshoz kovásztalan kenyeret, azaz ostyát használnak. A liturgikus nyelv az óetióp (ge’ez), manapság azonban népnyelven, az amhara nyelven végzik a szertartásokat.

Magyarországon első alkalommal mutattak be etióp rítusú szentmisét június 18-án Budapesten, a Szent Flórián görögkatolikus templomban. A szertartást Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, Addisz-Abeba érseke celebrálta Hagos Hayish Fessuh atyával, az etióp katolikus püspöki konferencia titkárával együtt. A vendég főpásztort a távol lévő Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita nevében Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök és Kocsis Tamás, a budai görögkatolikus parókia segédlelkésze köszöntötte. A szertartáson részt vett Girma Borishie Bati, az Etióp Evangélikus Egyház Közép-etiópiai Szinódusának alelnöke, valamint Kiss Bertalan, a Miniszterelnökség vallásdiplomáciai főtanácsadója, aki a delegációt is kísérte.

Homíliájában Souraphiel bíboros röviden felidézte az etiópiai kereszténység történetét, majd a napi evangéliumról elmélkedett, párhuzamot vonva napjaink keresztényüldözésével. Jézus az evangéliumban arra biztat, szeressük ellenségeinket, tegyünk jót azokkal, akik gyűlölnek bennünket, imádkozzunk azokért, akik üldöznek és gyaláznak minket (Mt 5,43–48). A kereszténység az egyik legüldözöttebb vallás, a világ mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. Hasonlít ez az Olajfák hegyén történtekhez: míg Jézus a szenvedésére készülve virrasztott, az apostolok aludtak. Nemsokára azonban megjelentek Jézus elfogói, akikre Péter apostol karddal támadt. Ahogyan Jézus is arra intette az apostolt, hogy tegye vissza hüvelyébe a kardját, a keresztények fegyvere sem a kard, hanem a szeretet kell hogy legyen. Isten erősebb minden üldöztetésnél – hangsúlyozta az etióp főpásztor.

A bíboros megköszönte a magyar kormány támogatását, és továbbra is kérte a magyar nép imáit az üldözött keresztényekért. Emlékeztetett: Etiópia kétezer éve, Magyarország pedig ezer éve keresztény, nem felejtheti el ezt az identitását. Nemcsak megőrizni kell ezeket a gyökereket, hanem megerősíteni is, és ha lehetséges, vegyük rá Európát is, mely szakított keresztény gyökereivel – mondta.

A szertartás végén Szocska Ábel püspök megköszönte a bíboros látogatását, és azt, hogy megajándékozta a közösséget az etióp rítus szépségével. „Rendkívüli alkalom volt, és mint ajándékot fogadjuk” – tette hozzá a főpásztor, majd megajándékozta Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíborost a máriapócsi kegykép kicsinyített másolatával.

Fotó: Kakasi Dávid, Merényi Zita

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír