Felavatták Balázs György plébános mellszobrát Kézdiszentléleken

Külhoni – 2025. június 13., péntek | 13:28

Pünkösdhétfőn, június 9-én ünnepelték Kézdiszentlélek római katolikus templomának búcsúját. Ezen a napon látogatott a településre Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke; jelenlétében leplezték le Balázs György egykori kézdiszentléleki plébános mellszobrát. Tódor Előd alkotása a 625 éves templom várfalának tövében kapott helyet. A szoboravatásra a búcsúi szentmise után került sor.

Kézdiszentléleken immár mellszobor őrzi néhai Balázs György plébános emlékét annak a templomnak a szomszédságában, amely akkor bővült ki, amikor ő szolgált a településen. A kászonimpéri születésű lelkipásztor emlékezete a mai napig él a Perkő alatti településen.

Balogh Tibor polgármester és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte a Kézdiszentlélekre érkező Sulyok Tamást és feleségét, Nagy Zsuzsannát június 9-én. A köztársasági elnök elsőként a hősök emlékművénél rótta le tiszteletét.

A település 625 éves templomának búcsúi szentmiséjét Sánta Pál szentszéki tanácsos, illyefalvi plébános mutatta be, a környékbeli papság koncelebrálásával. A templom szűknek bizonyult az ünneplők tömegének befogadásához, így sokan a templomkertben hallgatták a szentmisét.

Prédikációjában Sánta Pál atya a Szentlélek erejéről és pünkösd jelentőségéről szólva hangsúlyozta: a Lélek jelenléte segít a közösség megújulásában, megtartásában, és olyan erőforrás, amelyre a mai világban minden korábbinál nagyobb szükség van.

A templombúcsún ünnepi beszédet mondott Tamás Sándor; majd Sulyok Tamás köztársasági elnök szólt az egybegyűltekhez, kifejtve, hogy pünkösd számára mindig az egység és a megújulás üzenetét hordozta. Bejelentette, hogy Magyarország segítséget nyújt a pusztító árvizek sújtotta székelyföldi közösségeknek.

A szentmisét követően a jelenlévők a templom melletti kis térre vonultak, ahol felavatták Balázs György néhai plébános szobrát.

„A mai szoboravatás nemcsak tisztelgés, hanem hálaadás is. Hála mindazért, amit ő lelkészként és emberként közösségünkért tett” – hangsúlyozta ünnepi beszéde elején Balogh Tibor polgármester, majd ismertette a település egykori plébánosának életútját.

Balázs György 1978 és 1990 között szolgált Kézdiszentléleken, „egy olyan időszakban, amely a kommunizmus legsötétebb évei közé tartozott. A nehéz időkben, amikor a vallás gyakorlását korlátozták és sokszor üldözték, kitartóan és rendíthetetlenül végezte papi szolgálatát. A régi templomban szolgált, de vezetésével a templom bővítése is megvalósult – csendes, áldozatos munkával, a közösség összefogásával és a hatósági akadályok ellenére.

Nem volt egyszerű engedélyeket szerezni, nem nézték jó szemmel a vallásos építkezést. Mégis hittel, szívós munkával és a hívők odaadásával sikerült megvalósítani azt, ami ma is itt áll előttünk. Nemcsak szolgált, hanem szeretett is. Mély, őszinte atyai szeretettel fordult mindenki felé” – mondta a polgármester.

Balázs György személyisége, embersége és belső békéje maradandó nyomot hagyott benne és sokakban, akik ismerték. „A kommunista rendszerben hite és szolgálata miatt sokat zaklatták, mégis végig megmaradt annak, akinek ismerte őt mindenki. Alázatosnak, jószívűnek, közösséget erősítő lelkipásztornak” – hangsúlyozta Balogh Tibor.

Az ünnepi beszédet követően a polgármester Pál Ferenc kézdiszentléleki plébánossal együtt leleplezte a szobrot, melyet Vargha Béla kézdi-orbaiszéki plébános áldott meg.

A jelenlévők a kegyelet koszorúit helyezték el a helybéli Bartalis kőfaragó család által készített talapzat elé.

Balázs György (Kászonimpér, 1940. október 27. – 2021. február 11., Kászonaltíz)

Márton Áron püspök szentelte pappá 1967-ben. Kézdiszentléleken kívül szolgált Kászonjakabfalván (1967–72), Nagyernyén (1972–76), Kézdisárfalván (1976–78), Madéfalván (1990–91) és Újtusnádon (1991–2004) is. Nemcsak templombővítő volt, hanem templomépítő is: „Györi atya” – ahogy őt Kézdiszentlélek és Kiskászon hívő népe emlegette – 1978 és 1984 között templomot építtetett Kiskászonban is, ami akkoriban szintén a rendszer elleni dacolással ért fel.

1978 és 1990 között szolgált a Perkő alatti nagyközségben. A kommunista rezsim legsötétebb éveiben a hatalommal dacolva úgy döntött, hogy a templomot kibővíti, kereszthajóval egészítteti ki, mivel szűknek bizonyult a hívek befogadására. Az 1988-ban zajló átalakítás a demokrácia eljövetelével főleg a műemlék épületekkel foglalkozókat osztotta meg, hiszen az építkezéssel a templom belső szerkezete és egyúttal régi formája is teljesen megváltozott: két oldalát kibontották, amikor a kereszthajóval kibővítették a szentélyt; megsemmisült a középkori sekrestye, és feltehetően külső és belső falfestményeinek jó része is odaveszett.

Kézdiszentlélek és Kiskászon népének szeretett papja volt, nagy tisztelet övezte, emlékezete máig él a két településen, amelyeket nyugalomba vonulása után is többször felkeresett.

Forrás: Romkat.ro 1; 2

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa Facebook-oldala

Magyar Kurír