A káptalandombi nemzeti emlékhely sztéléjének avatása és a bazilika kincstárának megnyitása Győrben

A Magyar Országgyűlés 2020. március 24-i ülésén nemzeti emlékhellyé nyilvánította a győri Káptalandombot és a vár megmaradt részeit. A nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlop (sztélé) ünnepélyes felavatására április 22-én került sor a Dunakapu térnél.

Az emlékoszlopot Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Dézsi Csaba András, Győr polgármestere, Simon Róbert Balázs, a térség országgyűlési képviselője és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója avatta fel. Az ünnepségen többek közt jelen volt Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök és több szerzetes-elöljáró is.

A győri nemzeti emlékhely tulajdonképpen egy városnegyed, amelynek kiemelkedő, a törvény által is nevesített épületei a vár megmaradt részein túl a domb középpontjában elhelyezkedő Nagyboldogasszony-székesegyház, a Püspökvár, a Brenner János Hittudományi Főiskola, valamint a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, azaz a régi papnevelde.

Az emlékoszlop ünnepélyes felavatása – amelyen Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és a Hangraforgó együttes működött közre – a Himnusz eléneklésével kezdődött.

Veres András püspök beszédében hangsúlyozta: „Mi, győriek, a költő után szabadon azt mondhatjuk, hogy itt vár állott, de, hála Istennek, nem csak kőhalom maradt, hiszen ép része is vannak a régi várnak. Az utóbbi időben a Káptalandombot collis sacernek (szent domb) is nevezgetjük, mert valóban szent hely” – utalt ezzel a vérrel könnyezett Szűzanya kegyképére, s a bazilikában örök nyugalomra helyezett vértanú Boldog Apor Vilmos püspökre, valamint Szent Lászlóra, akinek a fejereklyetartóját, hermáját szintén itt őrzik.

A püspök reményét fejezte ki, hogy a virtuális utazások korában is sokan ellátogatnak majd ide, a távolról érkező zarándokok mellett maguk a győriek is, hogy „családi séta keretében ismerkedhessenek a szentjeinkkel, majd betérve a helyi kávézóba a barátaikkal, szeretteikkel egy jót beszélgessenek”.

Dézsi Csaba András polgármester az ünnepségen rámutatott: „A Káptalandomb szeretett városunk ékköve, szakrális kincsek őrzője.

Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb települése hazánknak Budapest és Sopron után, s a kincsek nagy része ezen a szent helyen található.

A püspökség pedig gondos gazdája ennek az emlékhelynek.” A bazilika és a Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai, a Szent László-kultusz pedig meghatározó a városban. A polgármester a székesegyházban nyugvó Boldog Apor Vilmos püspökről is megemlékezett, aki valóban „mindenkinek mindene akart lenni”.

Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, aki 2020 márciusában a nemzeti örökségvédelmi törvény módosításáról tárgyalva a Fidesz vezérszónokaként képviselte az ügyet, rámutatott: az akkori törvénymódosítás tette lehetővé, hogy nemzeti emlékhellyé minősüljön a Káptalandomb és az ide tartozó épületek.

Megújult a hittudományi főiskola épülete, folyamatban van a székesegyház teljes körű rekonstrukciója, létrejött a Domus Peregrini apartmanház, és teljes körű felújításon esik át a Prohászka Ottokár-iskola, ahol új tornacsarnok is épül.

A parlamenti képviselő kifejtette, hogy a következő években a Káptalandomb közterületeit borító burkolat és a közmű cseréje zajlik majd.

Szijjártó Péter az avatáson arról beszélt, hogy az elmúlt években a világjárvánnyal, a gazdasági és migrációs válsággal, s legújabban a háborúval kellett szembenézni, s ezekkel kapcsolatban állást foglalni, cselekedni. Emellett pedig a magyar kormány úgy döntött, hogy a nemzetközi liberális mainstreammel szembemenve itt, Magyarországon a kereszténydemokrata alapokra épülő berendezkedés mellett foglal állást, ezáltal garantálva az ember méltóságát, szabadságát, biztonságát, megvédve a nő és a férfi egyenjogúságát, megvédve a hagyományos családmodellt, zéró toleranciát hirdetve az antiszemitizmus ellen, valamint megbecsülve, védve a keresztény kultúrát, így biztosítva a nemzet fennmaradását.

A keresztény magyar hagyományokat érő folyamatos támadásokkal kapcsolatban a válaszunk az, amit ma is teszünk, Győr szívében, megerősítve a keresztény magyar történelem egyik ikonikus helyszínét, a Káptalandombot, amely immár több mint egy évezrede tanúskodik arról, amit mi, magyarok a világról gondolkodunk, és ahogy magunkat meghatározzuk – folytatta a miniszter.

Újra és újra megerősítjük a keresztény Magyarország hagyományait, világossá téve, hogy büszkék vagyunk a keresztény emlékhelyeinkre. Úgy tekintünk az ember szabadságára, a családra, a nemzetre, mint a keresztény kultúra vívmányaira. A hitünk tartott meg minket magyarnak több mint ezer éven át – mondta Szijjártó Péter.

A keresztény kultúra a magyar nemzet történelmének vezérfonala. A kereszténység melletti elkötelezettségünket bizonyítja, hogy az üldöztetést elszenvedő keresztény közösségek az egész világon számíthatnak a magyar emberek segítségére, támogatására – zárta beszédét a külügyi tárca vezetője.

Ezután következett a sztélé felavatása, majd megkezdődött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház Kincstárának ünnepélyes megnyitója. Veres András püspök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszöntötte a győri székesegyházban jelen lévőket.

A liturgikus ötvöstárgyakat és textilremekeket bemutató új állandó kiállítás, a Jaurinum megnyitóján Veres András elmondta, a műtárgyakat két emeletszinten tekinthetik meg a látogatók. A püspök hozzátette, a műtárgykincseket tekintve az egyházmegyék közül a győri a leggazdagabbak közé tartozik. „Rendkívül gazdag, nem hivalkodó, de szép ez a tárlat, egyházi környezetbe illő, lelkileg is gazdagító a kiállítás. A műtárgyakat nézve pedig látható, hogy

lélekkel készítették ezeket a remekműveket; az volt a szándék, hogy a legszebbet, a legjobbat, a vallásos emberek lelkületét is felemelő alkotásokat készítsenek, s bízom abban, hogy e tárgyak közvetítésével az istenkereső emberek is megtalálhatják az Urat”

– mondta a győri megyéspüspök.

Az országos jelentőségű esztergomi gyűjtemény után a második leggazdagabb győri székesegyházi kincstárat Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója mutatta be.

A kiállított tárgyak közül felhívta a figyelmet többek között Bornemissza Pál veszprémi, erdélyi és nyitrai püspök mitrájára, amely egy eredetileg 14. századi püspöksüveg átalakítása, és egyes ékkőcsokrai az Anjou-kori mitráról származnak.

A Győri Egyházmegyei Kincstár liturgikus tárgyakból álló gyűjtemény, melynek darabjait püspökök, főurak ajándékoztak az Egyháznak. A kincseket korábban a régi papnevelő intézet épületében őrizték.

A 15–16. századból elsősorban magyar munkák, a 18. századtól egészen a múlt század elejéig többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak.

Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a 15. század elejéről származik. A Jaurinum alsó szintjén ősi síremlékeket is megtekinthetnek az idelátogatók.

A kincstár megnyitóján Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta, itt, a győri székesegyházban bérmálkozott, egyúttal kifejezte elismerését Veres András püspöknek a nagyszabású, előreláthatólag idén szeptemberben befejeződő felújítási munkálatok eredményeit látva, majd arról is beszélt, hogy a kegytárgyak olyan jelképek, amelyeket védeni, őrizni, vállalni kell a mai világban, még akkor is, ha például nyugaton egyre kevésbé tűrik meg a keresztet, pedig az a kereszténység központi szimbóluma.

A kincstárban látható, megőrzött műalkotásokkal kapcsolatban a miniszter köszönetet mondott azoknak az atyáknak, akik „elég bölcsek és bátrak voltak, hogy a kommunisták »gyűjtőszenvedélyét« felismerve elrejtették a kegytárgyakat, s nem engedték, hogy idegen kezekbe jussanak”.

1977-ben került elő az a 46 liturgikus műtárgy, amelyet korábban a győri karmeliták kriptájában rejtettek el a kommunisták elől.

A Jaurinum kiállítóterét Veres András püspök áldotta meg, megnyitva ezzel a székesegyházi kincstár állandó kiállítását.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír