Az ötgyermekes keresztény édesanya története akkor kezdődött, amikor egy adóhatósági tisztviselő inzultálta őt, majd kampányba kezdett ellene. Néhány nap múlva, amikor étkezésre került sor a birtokon, ahol dolgozott, néhány asszony közölte vele: nem ihatnak abból a pohárból, amelyből előttük egy keresztény ivott. Ebből vita kerekedett, s néhány napra rá a börtönben találta magát. A vád: blaszfémia, azaz istenkáromlás volt. Vádlói azt állították: Bibi a vallásukat és Mohamed prófétát gyalázta.
Az állítólagos káromlásért halálra ítélt keresztény nő 2009 óta raboskodik, nemrég azonban lehetőséget kapott, hogy találkozzon a családjával: férjével, Asikkal, két lányával, Ejsammal és Esával, valamint a család gyámjával, Joseph Nadeemmel, aki a Renaissance Education Foundation vezetője Lahorban.
Saqib Nisar, a pakisztáni legfelsőbb bíróság elnöke személyesen kapcsolódott be az ügybe, és tűzte ki a mai napra az utolsó, sorsdöntő tárgyalás időpontját, mely az ország legmagasabb rangú bírói testülete előtt zajlott.
Ászja és a káromlás büntetéséről szóló törvény többi ártatlan áldozata valódi igazságszolgáltatásért kiált. A törvénnyel egyébként rendszeresen visszaélnek, hogy így toroljanak meg személyes jellegű konfliktusokat. Ászja Bibi valójában néhány muszlim asszony és a helyi imám ellene irányuló intrikáinak áldozata.
Pakisztánban azonban a helyzet különösen bonyolult, mert a szélsőséges iszlamista csoportok az ilyen ügyekben nagy nyomást gyakorolnak. Az igazságszolgáltatásra kifejtett nyomás óriási, előfordultak már önkényes gyilkosságok is, tudniillik megöltek néhány olyan muszlim elöljárót, akik a következményekkel dacolva bátran kiálltak nézeteik mellett, és pártatlanul döntöttek, illetve felmentő ítéletet hoztak káromlással vádolt keresztények ügyében.
Pandzsáb tartományban az elmúlt három évtizedben rendkívüli módon megnövekedett a káromlással vádolt személyek száma – számolt be a társadalmi igazságosságért küzdő iroda Pakisztánban, melynek vezetője a keresztény Peter Jacob. Az iroda többek között Arif Iqbal Bhatti ügyével is foglalkozik, akit nyugdíjba vonulása után gyilkoltak meg muszlim radikalisták, mert felmentő ítéletet hozott egy káromlással vádolt keresztény ügyében.
A káromlásról szóló törvénnyel való visszaélések rákként élnek a társadalom szervezetében. „Százakat megkínoztak, bebörtönöztek, kilakoltattak már. Több milliárd rúpiára rúg az elpusztított magánvagyon értéke, az elkövető radikális csoportok büntetlenül tevékenykednek tovább, a gazdasági veszteség pedig csak a jéghegy csúcsa a társadalmi, politikai és kulturális következményekhez képest” – mondja Peter Jacob.
Az Amnesty International, az International Commission of Juristis és a pakisztáni Human Rights Commission tanulmánya szerint „a káromlásról szóló törvénnyel nagyon gyakran visszaélnek, és követnek el rettenetes bűncselekményeket vallási alapon, állnak bosszút személyes sérelmekért és jogtalan gazdasági haszonra tesznek szert”. Ügyvédek és bírók rendkívül ellenséges társadalmi környezetben kényszerülnek dolgozni.
Ferenc pápa 2018. február 24-én, szombaton délelőtt fogadta a Pakisztánban káromlásért halálra ítélt Ászja Bibi lányát és férjét. „Sokat gondolok édesanyádra és imádkozom érte” – mondta Ferenc pápa Ejsam Asiknak, Ászja Bibi lányának, aki a vatikáni audiencián megölelte a pápát, mert édesanyja, akivel indulás előtt a börtönben találkozott, ezt kérte tőle.
Asik Mászih, a kilenc éve fogva tartott asszony férje ezekkel a szavakkal fordult a pápához: „Szentatyám, kérem, hogy Krisztusban egyesülve imádkozzon a feleségemért és minden üldözött keresztényért.”
Forrás és fotó: La Stampa/Vatican Insider
Magyar Kurír
(ki)
Kapcsolódó fotógaléria