Riesing István elmondta, hogy a felújítás során a 18. századi, vagyis az építés kori állapot visszaállítására törekszenek. A rekonstrukció forrásait az erdőgazdaság saját költségvetéséből fedezi, az összeg tíz százaléka adományokból származik. A kápolna a fallal körülvett kamalduli remeteség területén kívül áll, az épület jelenleg el van zárva a látogatók elől.
A felújított kápolnát június 20-án Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök áldja meg, azon egyházi rendek jelenlétében, melyek egykoron szerepet vállaltak a Vértes oktatási, kulturális és vallási életében. Majkon a premontrei és kamalduli rend, a térségben pedig a bencések, a ciszterciek, a domonkosok, kapucinusok voltak jelen.
A Celli Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnát 1736–1757 között építették, valószínűleg az osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervei szerint, akit Eszterházy József bízott meg a majki kamalduli remeteség építésével.
Majk azon kevés kamalduli remeteségek egyike Közép-Európában, melyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez tizenhét cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.
Jelenleg az épületegyüttes műemléki felújítása zajlik, a beruházásra uniós forrásból érkezett 885 millió forint.
A felújítás során helyreállítják a remeteség jelenleg leromlott központi épületét, és a közösségi terek kialakítása mellett bemutatják a némaságot fogadott, fehércsuhás szerzetesek életét.
A Vértesi Erdő Zrt. a Vértes, a Gerecse, a Császári-dombság és a Bakonyalja tájegységeken belül közel 45 ezer hektár állami tulajdonú erdőterület kezelője, 250 embert foglalkoztat. A társaság éves árbevétele 2015-ben eléri a 7 milliárd forintot.
Fotó: Lábatlan.hu
Magyar Kurír