Ingyenesség, szolidaritás és a szegények szolgálata – ezek voltak a pápa beszédének fő gondolatai. Az önkénteseket a Szentatya arra buzdította, hogy Krisztust a középpontba helyezve folytassák tevékenységüket a szegénység és a háborúk felszámolása érdekében.
A szövetség keresztény identitásából kiindulva számos fejlesztési tervvel ad konkrét választ az éhezés és a háborúk botrányára – mutatott rá Ferenc pápa. – Nagy szükség van arra, hogy tanúságot tegyünk az ingyenesség értékéről. A szegények nem válhatnak kereseti lehetőséggé. A szegénység arculata manapság változóban van: a szegények kezdenek összefogni és gyakorolják a szolidaritást, amely jelen van a szenvedők és a legutolsók között.
A Szentatya azt kérte a föderáció tagjaitól, hogy az idők e jeleit figyelembe véve legyenek eszközök a szegények főszereplővé válásának szolgálatában. „A szegények iránti szolidaritás azt jelenti, hogy közösségben gondolkodunk: az emberek életét helyezzük előtérbe a kevesek által kisajátított javak helyett.”
Küzdeni kell a szegénység strukturális okai ellen: az egyenlőtlenség, a munka és az otthon hiánya, a szociális és munkavállalói jogok megtagadása ellen. A szolidaritás bizonyos értelemben az, hogy a szegényekkel együtt építjük a történelmet, eltávolodva olyan önzetlen cselekedetektől, amelyek a másikat passzivitásra ítélik – fogalmazott Ferenc pápa, és a szegénység alapvető okai között említette azt a gazdasági rendszert, amely kifosztja a természetet. Itt utalt az erdők kivágására, a környezeti katasztrófákra és a fajok sokféleségének csökkenésére. Figyelmeztetett, hogy a teremtett világ nem a mi tulajdonunk, nem kezelhetjük saját kényünk-kedvünk szerint. A pápa arra buzdította a föderáció képviselőit: legyenek továbbra is elkötelezettek, hogy a teremtett világ mindenki öröksége maradjon, és teljes szépségében tudjuk átadni a következő nemzedékeknek.
A háború botránya kapcsán Ferenc pápa elismeréssel szólt az önkéntesek tevékenységéről, amellyel a békét építik, közelebb lépve az emberekhez és hidakat emelve kultúrák és vallások között. A menekülttáborokban munkájuk a béke és a remény jele.
A sok szenvedés láttán Krisztus tanítványa nem lép hátra, hanem vállalja a lelki közösséget a szenvedő emberiséggel. Az intézmények, a nemkormányzati szervezetek és az egyházi közösségek összefogására van szükség az emberek és kultúrák harmonikus együttélésének előmozdításához. A migráció miatt meg kell teremteni a befogadás megfelelő módját, nem hagyhatjuk a tengerbe veszni vagy emberkereskedők kezébe kerülni a bevándorlókat. Az államok ténylegesen fogjanak össze e jelenség hatékony kezelése érdekében! – hangsúlyozta a pápa az önkénteseknek mondott beszédében.
Szöveg és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír