Az átfogó ökológiai fejlődés kihívása áll a modern kori ember előtt, amivel úgy tudunk szembenézni, ha gyökeresen változtatunk etikai hozzáállásunkon – hangsúlyozta az alapítvány tagjaihoz intézett beszédében a Szentatya. – Az éhezés, az élelmiszer-biztonság hiánya, a társadalmi és gazdasági nélkülözés, az ökoszisztéma pusztulása, a kiselejtezés kultúrájának terjedése úgy küzdhető le, ha pontosan szemünk előtt lebeg a cél: az egység és az átfogó ökológiai fejlődés.
Ferenc pápa örömének adott hangot, amiért az elmúlt négy évben, Laudato si’ kezdetű enciklikájának közzététele óta, előrelépés tapasztalható a környezettudatosság terén. Kiemelte: sok nemzet vállalta az ENSZ fenntartható fejlődési tervének célkitűzéseit; egyre többen fektetnek be a megújuló és fenntartható energiaforrásokba; új módszereket dolgoznak ki az energiahatékonyságra, és igyekeznek fogékonnyá tenni az embereket, különösen a fiatalokat az ökológiai témák iránt. Azonban számos kihívás és probléma áll még előttünk – állapította meg a pápa. – Lassult vagy megállt a fenntartható fejlődési célokat elérni kívánó folyamat. A természeti erőforrások nem megfelelő használata, illetve a nem inkluzív és fenntartható fejlődési modellek továbbra is negatívan hatnak a szegénységre, a növekedésre és a társadalmi igazságosságra. A közjót túlzott individualizmus, fogyasztás és pazarlás fenyegeti. Mindez megnehezíti a gazdasági, környezeti és társadalmi szolidaritás és a fenntarthatóság előmozdítását egy olyan emberibb gazdaságon belül, amelyik nem pusztán a vágyak azonnali kielégítését célozza, hanem a következő nemzedékek jólétét is.
Nem szabad azonban elcsüggednünk, az ember mindig és minden körülmények között képes a változtatásra, képes a jót választani és felülemelkedni önmagán – mutatott rá a Szentatya.
Ezért a jelen helyzetben rendkívül fontos a megtérés. Az aktuális problémákra nem lehet felületes választ adni. Amire szükség van, az pontosan a megtérés, irányváltás, mely képes átalakítani az emberek szívét és elméjét.
Az éhezés és az élelmiszer-biztonság hiánya, a folyamatos társadalmi és gazdasági megpróbáltatások, az ökoszisztéma pusztulása és a kiselejtezés kultúrája olyan megújult etikai látásmódot sürget, amely képes a személyt tenni a középpontba, és nem hagy senkit az élet peremén. Olyan látásmódot, amelyik egyesít, nem pedig megoszt, amelyik befogad, és nem zár ki. Ehhez szem előtt kell tartanunk munkánk, életünk célját – mondta a pápa. – Az átfogó ökológiai fejlődés feladat és kötelesség egyben. Újra föl kell fedeznünk, hogy a mennyei Atya gyermekei vagyunk, szolidárisnak kell lennünk testvéreinkkel, és felelősen kell bánnunk közös otthonunkkal.
Az előttünk álló feladat, hogy megváltoztassuk a globális fejlődési modellt új párbeszédet nyitva bolygónk jövőjéről – utalt Laudato si’ kezdetű enciklikájára Ferenc pápa. Reményét fejezte ki, hogy a Centesimus Annus Alapítvány konferenciájának megbeszélései hozzájárulnak a társadalmi változáshoz egyéni, vállalati, intézményi vagy politikai szinten. Beszédében arra buzdított: ne veszítsék el a reményt, mert az a mennyei Atya irgalmas szeretetén alapul; végül apostoli áldását adta az alapítvány tagjaira.
* * *
A Centesimus Annus Pro Pontifice alapítványt II. János Pál pápa alapította 1993-ban azzal a céllal, hogy támogassa az Egyház társadalmi tanításának értelmezését és elősegítse annak alkalmazását a jelenkori kihívások között. Az alapítvány II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű enciklikája szellemében működik, amelyet a lengyel pápa a Rerum novarum kezdetű enciklika kibocsátásának századik évfordulója alkalmából írt.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria