Maradiaga bíboros: Ferenc pápa egyszerre barátunk és testvérünk

Maradiaga bíboros a Caritas Internationalis elnökeként vett részt a New Yorkban megrendezett vallásközi találkozón.

Ferenc pápa egyszerre barátunk és testvérünk, fantasztikus vele dolgozni – mondta Óscar Rodríguez Maradiaga bíboros –, a „gesztusok enciklikájával” evangelizál, amely jobban hallható, mint a szavak és a szövegek.

A bíboros elmondta: a római kúria, vagyis az egyház központi adminisztratív szerve reformja természetes válasz a változó időkre, jelentős 20. századi előzményei vannak, és a Ferenc pápa megválasztása előtti, a konklávét megelőző megbeszéléseknek is központi témája volt. „Sokan nem tekintenek vissza az időben, és ezért azt hiszik, valamiféle forradalomról van szó. Nem! Ez a dolgok rendes menete… Azért történik így, hogy válaszoljunk az idők jeleire” – tette hozzá a főpásztor.

A mostani változásokat azért érezzük másnak, mert Ferenc pápa újfajta stílusban kormányoz – fogalmazott Maradiaga bíboros. A kúria első modernkori reformját X. Pius pápa hajtotta végre a 20. század elején, a másodikat VI. Pál a II. Vatikáni Zsinat után, a harmadikat II. János Pál 1988-as, Pastor Bonus apostoli konstitúció kibocsátásával.

A bíboros figyelmeztetett, a változások nem valósulnak meg egy nap alatt, ám a végtelenségig elnyújtani sem kell őket: „Sokan azt hiszik, már holnap megvalósul a reform. A legutóbbi reform, II. János Pál idején, nyolc évig tartott! (…) Természetesen nem akarjuk, hogy most is nyolc évig húzódjon. Akkoriban nehézkesebb volt egymással konzultálni, mert nem volt még internet. Most segítenek az új eszközök a kapcsolattartásban, és az akár az egész egyházra kiterjedő felmérésekben.”

A konklávé előtti bíborosi találkozókon érezhető volt „az erős vágy a változásra, az átalakulásra, az idők új jeleire való válaszadásra” – idézte föl Óscar R. Maradiaga.

A bíborosi tanács egyik első javaslata egy gazdasági titkárság létrehozatala volt, ami meg is valósult, és azonnali pozitív változásokat hozott magával. A titkárság újjászervezte az IOR-t, közismertebb nevén a Vatikáni Bankot, ami a szükséges változások első lépése. „Korábban nem volt költségvetés. El tud képzelni egy államot költségvetés nélkül? Most van, működik, és bevált” – mondta a bíboros.

Rodríguez bíboros azt is megemlítette, a bíborosi tanács segíti azon vallásos kongregációkat, akik a tulajdonukban lévő kórházakat szeretnék értékesíteni. A kórházak fenntartása rendkívül költséges, a kongregációkban pedig egyre kevesebb a hivatás, nem tudják ellátni ezeket az intézményeket – azonban sok esetben megfelelő konzultáció nélkül adnak túl rajtuk.

A főpásztor elmondta, szeptember 22-én ült össze először a vatikáni kommunikáció megújulásáért felelős bizottság, amely a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa, a Vatikáni Rádió, a Vatikáni TV, a L’Osservatore Romano és a könyvkiadó működését fogja összehangolni.

A bíborosi tanács új dikasztériumok felállítását javasolja majd a pápának, aki továbbítja a javaslatot a kúriának az adott területért felelős bíborosai felé, így beindul a konzultáció a javaslatokról. Az egyik új osztály a laikusok és a családok ügyeivel fog foglalkozni – fűzte hozzá a bíboros.

A Ferenc pápával való közös munka „csodálatos élmény, mert ő mindig barátként és testvérként van velünk. (…) Fantasztikus megosztani vele a dolgokat, könnyű vele kijönni, és ez nagy áldás” – fejezte ki Maradiaga bíboros.

A bíboros New York-i útja az ENSZ klíma-csúcstalálkozó idejére esett. Felhívta rá a figyelmet: a katolikusoknak küzdeniük kell a világszerte tapasztalt közömbösség ellen, és vezető szerepet kell vállalniuk a teremtett világ védelmében. A klímaváltozás valóságos, nem pusztán ideológia – fogalmazott. – „Nem lehet nem észrevenni a változó éghajlat hatásait; tudományosan bizonyított tényekről van szó, melyek mindannyiunk életét befolyásolják. (…) Mindannyian megszenvedjük a teremtett világ és az éghajlat értelmetlen károsításának következményeit.”

Maradiaga bíboros szülőhazája (Honduras - a szerk.) idén súlyos aszállyal és rossz minőségű terméssel küszködött, ami szintén „a természeti erőforrások helytelen használatának” a következménye: az illegális fakereskedelem, a felszíni bányászat pusztítja a természetet és szennyezi a környezetet.

Az ipari és a digitális forradalom sok embert kiemelt a szegénységből, leszámolt több betegséggel, azonban a gazdasági növekedés egyenlőtlenül zajlott, és bizonyos értelemben a természeti környezet fizette meg az árát.

„Tennünk kell valamit egyházi szinten – szögezte le a főpásztor, beszédek helyett cselekvésre szólítva a katolikus híveket. – A kormányzatban részt vevő híveknek különösen komolyan kell ezt venniük, és a hitük szerint kell cselekedniük.”

„Ez nem nemzeti, hanem világméretű probléma” – jegyezte meg a bíboros –, a „mulasztás bűnébe” esünk, ha hallgatunk, vagy ha megpróbáljuk elkendőzni a klímaváltozás valóságát.

„A Szentatya felszólított mindenkit, hogy a közöny ne váljék globális jelenséggé – ez pedig a közöny globalizációja.” Ferenc pápa készülő enciklikája a teremtett világ és az ökológia kérdéseivel foglalkozik a hit szemszögéből – emelte ki Rodríguez bíboros. A nagyvállalatok ne környezeti igazságtalanság, szennyezés, szén-dioxid kibocsátás árán termeljenek profitot. A főpásztor úgy látja: amikor valaki azt állítja, túl költséges számára a Kiotói Jegyzőkönyvben kimondottak betartása a gázkibocsátás csökkentéséről, az valójában azt jelzi, hogy nem törődik az emberiség többi részével, ami igen komoly hiba.

Maradiaga bíboros második négyéves periódusát tölti mint a Caritas Internationalis elnöke, megbízatása 2015-ben jár le. A szervezet munkáját úgy látja, a világon mindenütt Isten szeretetének és a Gondviselésnek a jele.

Fotó: Puebla Noticias

Magyar Kurír
(vn)