Ferenc pápa az iraki keresztények helyzetén megindulva felkérte Fernando Filoni bíborost, a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusát, aki korábban II. János Pál és XVI. Benedek képviselője is volt Irakban, hogy fejezze ki lelki közelségét és aggodalmát a katolikus Egyház nevében az elviselhetetlen szenvedésért azoknak, akik csupán békében, harmóniában és szabadságban akarnak élni őseik földjén.
Ugyanezzel a lelkülettel fordult a pápa az ENSZ főtitkárához, hogy felhívja figyelmét a szeretett iraki föld keresztényeinek és más vallási kisebbségeinek könnyeire, szenvedésére és elkeseredett jajkiáltására. Megismétli a nemzetközi közösségnek szóló sürgős felhívását, hogy tegyen lépéseket, amelyekkel a folyamatban levő humanitárius tragédiának véget lehet vetni. A pápa buzdítja az ENSZ minden illetékes szervét, különösképpen is a biztonságért, a békéért, az emberi jogokért és a menekültek ellátásáért felelős szerveket, hogy folytassák erőfeszítéseiket az ENSZ Alapokmányának preambulumával és vonatkozó cikkelyeivel összhangban.
Az erőszakos támadások, amelyek végigsöpörnek Észak-Irakon, felébresztik minden jóakaratú ember lelkiismeretét a szolidaritás konkrét cselekedeteire, hogy védelmezzék az erőszaktól sújtottakat és fenyegetetteket, valamint hogy biztosítsák a kitelepítettek sürgős ellátását, és biztonságos visszatérésüket városaikba, otthonaikba. A 20. század tragikus tapasztalata és az emberi méltóság legalapvetőbb fogalma kötelezi a nemzetközi közösséget, különösképpen a nemzetközi jog előírásain és mechanizmusain keresztül, hogy tegyen meg mindent, amit tud az etnikai és vallási kisebbségek elleni módszeres erőszak megállítására és megelőzésére.
Végül Ferenc pápa annak a reményének ad hangot az ENSZ-főtitkárnak küldött levelében, hogy felhívása, amellyel csatlakozik a keleti pátriárkák és más vallási vezetők felhívásaihoz, pozitív válaszra talál.
Magyar Kurír