Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvérek, jó napot kívánok!
Karácsony után néhány nappal a liturgia arra hív bennünket, hogy szegezzük tekintetünket a Szent Családra, Jézusra, Máriára és Józsefre. Érdemes elgondolkodni azon a tényen, hogy Isten Fia azt akarta, hogy mint minden gyermeknek, neki is szüksége legyen egy család melegére. Éppen ezért – mivel Jézus családja – a názáreti család a mintacsalád, amelyben a világ összes családja megtalálhatja biztos viszonyítási pontját és megbízható inspiráló forrását. Názáretben sarjadt ki Isten Fia emberi életének tavasza, abban a pillanatban, amikor a Szentlélek működése folytán megfogant Mária szűz méhében. Jézus a názáreti ház vendégszerető falai között örömben töltötte gyermekkorát, Mária anyai gondoskodása és József törődő szeretete vette körül, melyben megláthatta Isten gyengédségét (vö. Patris corde apostoli levél, 2.).
A Szent Családot utánozva újra fel kell fedeznünk a család nevelői értékét: a szereteten kell alapulnia, amely mindig újjáépíti a kapcsolatokat és a remény távlatait nyitja meg. A családban akkor lehet őszinte közösséget megtapasztalni, amikor a család az ima otthona, amikor az érzelmek komolyak, mélyek és tiszták, amikor a megbocsátás érvényesül a viszályok felett, amikor a mindennapi élet keserűségét megédesíti a kölcsönös gyengédség és az Isten akaratára történő derűs ráhagyatkozás. Ily módon a család megnyílik arra az örömre, amelyet Isten mindazoknak megad, akik tudnak örömmel adni. Ugyanakkor a család lelki erőt talál arra, hogy megnyíljon kifelé, mások felé, a testvérek szolgálatára, az együttműködésre egy mindig új és jobb világ felépítése érdekében; következésképpen képes pozitív indíttatások hordozója lenni; a család az életpéldával evangelizál. Igaz, minden családban vannak problémák, sőt néha veszekedések is. „Atyám, veszekedtem…” – emberek vagyunk, gyengék vagyunk, és időnként mindnyájunkkal megesik, hogy veszekszünk a családban. Hadd tanácsoljak valamit:
ha veszekszünk a családban, az a lényeg, hogy ne fejezzük be a napot anélkül, hogy kibékültünk volna!
Igen, összevesztél, de még mielőtt vége lenne a napnak, békülj ki! Tudod miért? Mivel a másnapi hidegháború nagyon veszélyes. Semmi jót nem várhatunk tőle. Továbbá a családban van három szó, melyet mindig meg kell őrizni: „Szabad?”; „Köszönöm!”; „Sajnálom!” „Szabad”, hogy ne rontsunk be mások életébe. „Szabad? Megtehetem ezt? Mit szólsz hozzá?” „Szabad?” Sose légy tolakodó, erőszakos! „Szabad” – ez az első szó. „Köszönöm”: sokszor segítjük, szolgáljuk egymást a családban. Mondjunk mindig köszönetet! A nemes lélekben hála lakik. „Köszönöm!” A legnehezebben kimondható szó pedig a „sajnálom”. Mert mindig csinálunk rossz dolgokat, és sokszor előfordul, hogy valaki sértve érzi magát. „Sajnálom!” „Sajnálom!”
Ne felejtsétek el ezt a három szót: „Szabad?”; „Köszönöm!”; „Sajnálom!” Ha egy családban, a családi környezetben ez a három szó megvan, akkor a család jól működik.
A mai ünnep arra hív bennünket, hogy a családdal evangelizáljunk, hogy újra állítsuk szemünk elé a házastársi és családi szeretet eszményét, amint azt az Amoris laetitia apostoli buzdítás hangsúlyozta; március 19-én lesz az ötödik évfordulója e buzdítás közzétételének. Egy teljes évet fogunk arra szánni, hogy az Amoris laetitia buzdításról gondolkodjunk és elmélyítsük e dokumentum tartalmát [2021. március 19. – 2022. június].
A folyamatosan születő megfontolásokat az egyházi közösségek és a családok rendelkezésére bocsátjuk majd, hogy kísérjük őket útjukon. Már mostantól arra hívok mindenkit, hogy csatlakozzon azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyeket az év folyamán szervezni fognak, és amelyeket a Világiak, a Család és az Élet Dikasztériuma koordinál majd. Bízzuk ezt a világ összes családjával járt utat a názáreti Szent Családra és különösképpen Szent Józsefre, a törődő férjre és apjára!
Szűz Mária, akihez most az Úrangyala imával fordulunk, nyerje el a világ összes családja számára, hogy egyre jobban lenyűgözze a Szent Család evangéliumi eszménye, és így egy új emberiség s egy konkrét és egyetemes szolidaritás kovászává váljon!
A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:
Kedves testvérek!
Köszöntelek mindnyájatokat, családok, csoportok és egyéni hívek, akik tömegkommunikáció eszközökön keresztül követitek az Angelus elimádkozását. Elsősorban most azokra a családokra gondolok, amelyek az elmúlt hónapokban elvesztették valamelyik rokonukat, vagy amelyek sokat szenvednek a járvány következményeitől. Az orvosokra, az ápolókra és az egész egészségügyi személyzetre is gondolok, akiknek az elkötelezett munkája a vírus terjedése elleni küzdelem első vonalában jelentős következményekkel járt a családi életre.
Ma minden családot az Úrra bízok, különösen azokat, akiket legjobban megpróbálnak az élet nehézségei, a meg nem értés és a megosztottság sebei. A Betlehemben született Úr adjon minden családnak derűt és erőt, hogy egységben tudjon járni a jó útján!
És ne felejtsétek el ezt a három szót, mely nagyon segíti az egység megélését a családban: „Szabad?” – hogy ne legyünk tolakodók, hogy tiszteletben tartsuk a másikat; „Köszönöm!” – köszönetet kell mondanunk egymásnak a családban; és a „Sajnálom!” – ha valami rosszat tettünk. És ezt a „Sajnálom”-ot – vagy amikor veszekedtetek –, kérlek, még a nap vége előtt mondjátok ki: béküljetek ki még a nap befejezése előtt!
Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek, és kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria