Ferenc pápa megújította a vatikáni pénzügyi intézet alapszabályzatát

„1942. június 27-én tiszteletreméltó elődünk, XII. Piusz pápa felállította Vatikán Városállamban a Vallási Ügyek Intézetét, mint jogi személyt, magába olvasztva a korábbi, a Vallási Ügyek Adminisztrációja nevet viselő intézményt, amelynek alapszabályzatát ugyanez a Szentatya hagyta jóvá 1941. március 17-én és melynek előzménye a XIII. Leó pápa által 1887-ben megalapított Commissione ad pias causas, a Kegyes Ügyek Bizottsága” – kezdődik Ferenc pápa kirográfja.

XII. Piusz pápa 1944. január 24-én kelt újabb kirográf rendelettel új normákat állapított meg az intézményrendszer számára, majd a bíborosi vigilancia (ellenőrző) bizottságtól módosító javaslatokat kért az 1941. március 17-i alapszabályzat szükségessé vált módosítására.

Ferenc pápa az intézmény struktúrájának és tevékenységének a korszerűsítésére, kompetens katolikus világiak közreműködésével és felelős bevonásával, kísérleti jelleggel két évre megújítja a Vallási Ügyek Intézetének szabályzatát, melynek Szent II. János Pál pápa 1990. március elsején kelt kirográfjával adott legutoljára új formát, megőrizve az intézmény nevét és célkitűzéseit.

Az intézmény célja, hogy gondoskodjon azon ingó és ingatlan javak őrzéséről és kezeléséről, melyeket fizikai és jogi személyek az intézetre átruháztak vagy arra rábíztak, vallási vagy a szeretetszolgálatban való hasznosítás céljából.

Az intézmény nyilvános kánonjogi személy, Vatikán Városállam székhellyel. Esetleges rendellenességek esetén a joghatósággal rendelkező fórum szabály szerint Vatikán Városállam.

Az intézmény szervei: a bíborosi bizottság, a prelátus, a felügyeleti tanács és az igazgatóság.

A bíborosi bizottság öt bíborosból áll, akiket a pápa nevez ki ötéves időtartamra, amely egyszer megújítható. A bizottság felügyeli az intézménynek az alapszabályzathoz való hűségét, az  alapszabályzat által meghatározott módon.

A bíborosi bizottság által kinevezett prelátus nyomon követi az intézet működését, titkári minőségben részt vesz a bíborosi bizottság ülésein, és jelen van a felügyeleti bizottság összejövetelein.

A felügyeleti bizottság felel az intézet irányításáért és ügyvezetéséért, továbbá tevékenységeinek felügyeletéért és a felülvizsgálatáért pénzügyi, gazdasági és operatív szinten. A felügyeleti bizottság hét tagból áll, akiket a bíborosi bizottság nevez ki öt évre, a mandátumot egyszer lehet meghosszabbítani. Az intézmény jogi képviseletét a felügyeleti bizottság elnöke látja el.

Az igazgatóság a főigazgatóból és esetlegesen egy igazgatóhelyettesből áll, akiket a felügyeleti bizottság nevez ki a bíborosi bizottság jóváhagyásával. A határozott vagy határozatlan időre kinevezett főigazgató felelős az intézet minden operatív tevékenységéért a felügyeleti tanács előtt. A törvényes számviteli felülvizsgálatot egy külső könyvvizsgáló gyakorolja, akit a bíborosi bizottság nevez ki a felügyeleti bizottság javaslatára, három egymást követő adóév időtartamára, mely egyszer újítható meg.

Ferenc pápa végül elrendeli, hogy ezt a pápai kirográfot a L’Osservatore Romano jelentesse meg, az IOR alapszabályzatával együtt, amelyet kétéves próbaidőre hagy jóvá a Szentatya. A közléssel egyidőben a rendelkezés hatályba lép és ezt követően mindkettőt egyszerre meg kell jelentetni az Acta Apostolicae Sedis-ben (a Szentszék hivatalos közlönye – a szerk).

Kelt Rómában, Szent Péternél, 2019. augusztus 8-án, pápasága hetedik évében

Ferenc pápa

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír