Ferenc pápa üzenete a világkiállítást előkészítő tanácskozásra

A „bőség paradoxonát” éljük

A videoüzenetben Ferenc pápa utal a FAO-ban, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezeténél tett látogatásakor mondott beszédére, amelyben kiemelte, hogy elsődlegesen magáért az emberért aggódjunk, hiszen sokaknak hiányzik a mindennapi betevő falatja. Annak ellenére, hogy megsokszorozódtak a táplálkozással foglalkozó szervezetek és a nemzetközi közösség különböző lépései, a „bőség paradoxonát” éljük. Ez a kifejezés Szent II. János Páltól származik. Mindenki számára van elegendő étel, de nem mindenki fér hozzá, míg a pazarlás, a kiselejtezés és a túlzott fogyasztás jellemzi a mai helyzetet. Ez a valódi paradoxon! – jegyezte meg a pápa, és három magatartásformát állított a 2015-ös EXPO kapcsán szervezett konferencia résztvevői elé a szofizmus és a nominalizmus kísértései ellen.

1) A vészhelyzetek pragmatizmusáról helyezzük a figyelmet a prioritásokra

A tekintetünk és a szívünk forduljon a vészhelyzetek pragmatizmusától – amely mindig csak ideiglenes javaslatokat kínál – a szegénység strukturális okainak megoldása felé – utalt a Szentatya Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítására, amelyben emlékeztet, hogy minden baj gyökere az egyenlőtlenség (vö. EG 202). „Mondjunk nemet a kizárás és az egyenlőtlenség gazdaságára. Ha valóban meg akarjuk oldani a problémákat és nem akarunk a szofizmusba veszni, akkor minden baj gyökerét, vagyis az egyenlőtlenséget kell felszámolni. Ennek érdekében a következőket kell megtenni: utasítsuk el a piacok és a pénzügyi spekuláció abszolút autonómiáját és mindenekelőtt tegyünk lépéseket az egyenlőtlenség strukturális okait illetően.”

2) Legyetek a szeretet tanúságtevői

Miből induljon tehát ki az egészséges gazdaságpolitika? Mivel foglalkozik egy hiteles politikus? Melyek a közügyek kezelésével megbízott személyek számára fontos alappillérek? – tette fel a kérdéseket a pápa. – A válasz: az ember méltósága és a közjó. Arra kérlek benneteket, hogy legyetek bátrak, és ne féljetek kérdéseket feltenni magatoknak a politikai és gazdasági tervekben az élet szélesebb értelemben vett jelentése szempontjából, mert ez segít igazán a közjót szolgálni, és erőt ad ahhoz, hogy megsokszorozzátok és hozzáférhetővé tegyétek mindenki számára a világ javait.

3) A Föld őrzői és ne urai legyünk

A Földet azért bízták ránk, hogy anyánk legyen, aki képes megadni mindenki számára a szükségeset az élethez. A Föld nem a szüleinktől kapott örökség, hanem kölcsön, amelyet gyermekeink adnak nekünk, hogy megőrizzük, előrevigyük és átadjuk nekik. A Föld, mindenki édesanyja, tiszteletet kér és nem erőszakot vagy még rosszabbat: az urak arroganciáját. A Föld megőrzése nem kizárólagosan a keresztények feladata, hanem mindenkié – hangsúlyozta a Szentatya.

Utalva Róma püspöke szolgálatának megkezdésekor mondott homíliájára a pápa azt kérte, legyünk a teremtés, a természetbe írt isteni terv, a másik ember, a környezet őrzői. „Ne hagyjuk, hogy a pusztítás és a halál jelei kísérjék világunk útját! Ahhoz, hogy megőrizzük a Földet, önmagunkkal is foglalkoznunk kell! Ne féljünk jónak, gyengédnek lenni. Ne csak jósággal, hanem gyengédséggel is óvjuk a Földet!” – fogalmazott videoüzenetében Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír