Filmcsemegék októberben – Szemrevaló Filmfesztivál és Szlovén Filmnapok

A Szemrevaló Filmfesztiválon, a Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhetén német nyelvterületről érkező alkotásokat láthat a filmkedvelő közönség a budapesti Művész moziban. A rendezvény nyitófilmje Hans Steinbichler Egy egész élet című munkája. Az alkotás Robert Seethaler azonos című, nagyszerű és érzékeny regénye nyomán egy árva fiú, Andreas Egger történetét meséli el, aki öregemberként megbékélve tekint vissza az osztrák Alpokban és szovjet hadifogságban töltött, küzdelmekkel teli életére. Igazi kuriózum az idén száz éve elhunyt Franz Kafkáról szóló hatrészes Kafka (r.: David Schalko) című tévésorozat, amely ugyancsak látható lesz a fesztiválon. A Helló Svájc! (r.: Peter Luisi) című fergeteges vígjátékban egy őrült népszavazás vészhelyzetbe sodorja Svájcot. El tudják képzelni, hogy az eddig négynyelvű országnak csak egyetlen hivatalos nyelve legyen? Tavaly a Max Ophüls Filmfesztiválon az ökumenikus zsűri díját kapta a Franky Five Star (r.: Birgit Möller), amely egy képzeletbeli szállodában tett látogatásokon keresztül kirajzolódó mesés, szerelmi komédia önmagunk megtalálásáról. Sonja Heiss rendező Joachim Meyerhoff végtelenül vicces önéletrajzi regényét filmesítette meg. A Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt? című filmből kiderül, hogy milyen egy pszichiátriai klinika területén felnőni. Vajon ki mondja meg, mi a normális, és mi az abnormális? Vajon mekkora esélyük van a gyerekeknek, hogy egészséges felnőtté váljanak? Meyerhoff felnőve színész lett, bár ebben a filmben nem játszik.

Ezúttal két olyan alkotás szerepel a programban, amelyek később a magyar mozik műsorán is helyet kapnak majd, így a fesztiválon premier előtt láthatók.

Az idei Berlinalén a legjobb forgatókönyvért Ezüst Medve díjat kapott Haldoklás, de komédia Matthias Glasner munkája. A nehéz témát feldolgozó filmben inkább a komor és a groteszk kap hangsúlyt, nem a vígjátéki elemek. Azt mondják, a halálhoz való viszony tükrözi egy közösségnek az élethez való viszonyát. Tudjuk, hogy nyugati kultúránkban akad még tennivaló ezen a téren, s ez a film nem ad biztató képet erről. A változás valutája (r.: Natja Brunckhorst) című történelmi komédia valós eseményeket dolgoz fel a német újraegyesítés idejéből. 1990-ben egy rövid ideig egy az egyben váltották a keletnémet és a nyugatnémet márkát a német állampolgároknak. A hiánygazdaságban szocializálódott emberek nem vesztették el az élelmességüket, így az hamar lendületbe jön, amikor temérdek mennyiségű régi DDR-márka kerül elő. Az egykori keleti blokk lakóiként mi is tudjuk, hogy a változás éveiben szinte semmi nem volt elképzelhetetlen. A főhőst az Oscar-díjra jelölt Sandra Hüller alakítja a már-már szürreális vígjátékban. A könnyed színészi alakítások és a korhű retrószüzsé egyszerre teszik a filmet élvezetessé és elgondolkoztatóvá.

A fesztivál legjobb alkotásait Szegeden október 21–25., Debrecenben október 24–28., míg Pécsett október 24–27. között vetítik majd. Részletek a fesztivál honlapján olvashatók.

A Szlovén Filmnapokon látható lesz Szlovénia idei Oscar-nevezettje, Sonja Prosenc Megváltás kezdőknek című, szatirikus humorral teli filmje. A látszólag tökéletes szlovén családhoz betoppan a fiatal és idegen Julien, aki jelenlétével megbontja a család törékeny egyensúlyát, és a gondosan őrzött külsőségeken repedések keletkeznek. A Megfigyelés (r.: Janez Burger) című, megtörtént események inspirálta filmet a 20. Cinefest közönsége Miskolcon már láthatta. A társadalmi drámával kevert thrillerben egy fiatal mentős rejtélyes videókat kap egy brutális bűncselekményről, amelyet a Facebookon streamelnek. Kezdeti értetlensége után egyre világosabbá válik számára, hogy ő is érintett az ügyben. Az év legjobb szlovén dokumentumfilmje A test című alkotás. Rendezője, Petra Seliškar két évtizeden át kísérte figyelemmel közeli barátnője, Urška küzdelmét egy ritka autoimmun betegséggel. Urška, aki valamikor modellként dolgozott, jelenleg pedig hivatásos zongorista, nem mindennapi kihívásokkal néz szembe, eközben azonban nem csorbul megtörhetetlen lelkiereje. A film belemerül az emberi test rejtelmeibe, és felfedi a művészet és a barátság erejét.

Szerző: Hajnal Gergely

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. október 13-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.