Fókuszban a gyermek – Kreatívan a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekekért

A „Fókuszban a gyermek” projekt nyitórendezvényén, június 11-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti Szarvas Gábor úti központjában Vecsei Miklós, a „Felzárkózó települések” program miniszteri biztosa, a karitatív szervezet alelnöke és Hajdu Krisztina, az MMSZ országos szakértője, klinikai szakpszichológus mutatta be a programot, majd az egyes résztémák szakértői tartottak előadást. Vecsei Miklós ezt követően újságírók kérdéseire válaszolt.

Jelenleg 67 településen indult el a program, a cél, hogy 2024-ig mind a 300, a „Felzárkózó települések” programban érintett településen megkezdődjön a gyermekek felzárkóztatása is. 310 ezer ember él ezeken a helyeken – több mint Komárom-Esztergom megyében –, és a születések száma jóval meghaladja az országos átlagot. Nagy tehát a tét.

A „Felzárkózó települések” projekt költségvetése is tükrözi ezt, amit ugyanakkor nehéz pontosan meghatározni, mert az állami hozzájárulás, az uniós és egyéb források összeadódnak. Idén 80 millió forint jut egy-egy település fejlesztésére.

A jelenlét alapú rendszer kulcsa, hogy felállítja a diagnózist és eszközöket bocsát rendelkezésre. Ami elkezdődött, az Vecsei Miklós szerint ahhoz hasonlítható, ahogyan az orvos operál: diagnosztizál, és műtét közben lehetősége van dönteni a szükséges újabb beavatkozásokról. Ugyanakkor azokra a dolgokra nem költenek, amelyeket más módon is lehet finanszírozni: ha például kerékpárokra van szükség, nem vásárolnak, hanem gyűjtenek.

A települések felzárkózásáért létrehozott programért felelős miniszteri biztos térképen mutatta be, hogy egy hátrányos helyzetű faluban a házak lakói mennyire vannak eladósodva: nagy részük az 5, illetve a 20 millió forintig terjedő adósságot viselők közé tartozik. Hatalmas csapda ez egy olyan helyen, ahol a legdrágább ház 3 millió forintba kerül. A program gazdái keresik a fejlődés útját, megvásárolnak házakat, telkeket, az a céljuk, hogy minden egyes négyzetméternyi föld művelés alá kerüljön.

Ezenkívül számos megoldással segítik az ott élőket, a leglátványosabbak ezek közül talán a közösségi naperőmű és a sokakat foglalkoztató üzemek, mint például varroda, sütöde, asztalosműhely. A napelemrendszereket Tiszabőn nem a házakra telepítették, hiszen a rozoga tetők nem bírnák el, hanem a földre. A három évnél kisebb gyermeket nevelő szülők pályázhattak arra, hogy a ház legkisebb szobáját az innen érkező energiával fűtik. A program célja, hogy rendszerszintű változás következzen be.

Meglévő iskolaépületeket újítanak fel, korszerűsítenek, műhelyiskolákat hoznak létre, amelyekben a rájuk szabott, kreatívan kigondolt oktatás során sokszor olyan gyerekek szeretnek meg egy-egy szakmát, akik korábban nem szívesen jártak iskolába. Vecsei Miklós felvillantott néhány apró részletet abból, ami az iskola címszó mögött feltárul, ha mélyebben belenézünk. A települések küzdenek az iskolák fenntartásával, de ha például négy település összefogna és egy iskolát fejlesztene, könnyebben megoldódna a kérdés. Ha pedig iskolabusz szállítja a gyerekeket nap mint nap, ahol az út során angolul mesélnek a gyerekeknek, vonzóbb lesz a projekt. A többi település iskolája sem marad kihasználatlan, műhelyiskolákat, művészeti iskolákat létesítenek bennük.

Házakat építenek, de nem adják át a tulajdonjogot, hanem bérbe adják a lakóknak, ráadásul piaci áron. Ezzel együtt kedvezményeket kapnak a sok gyermeket nevelő családok, a gyereküket egyedül nevelők, a fogyatékkal élő gyereket nevelők. A kedvezmények halmozódhatnak, ugyanakkor mindenki tudja, hogy addig jár a kedvezmény, amíg a jogosultságuk tart. Az építkezés pedig olyan társadalmi profitot is termel, amit nem lehet számokba foglalni: ha a településeken élő apukák építenek járdát, kerítést a program keretében, kedvet kapnak a saját járdájuk, kerítésük megépítésére is.

A sportpálya fontosságát a régi és új állapotot illusztráló fotóval mutatta be Vecsei Miklós,  és feltette a nyugtalanító kérdést: Vajon az első helyszínt, az elhanyagolt pályát, a kóbor kutyák gyülekezőhelyét ugyanilyen nyugalommal szemlélnénk Budapesten a II. kerületben? A rekortán burkolatú pályák a sporton kívül más közösségi rendezvényeknek is helyet adnak ezekben a falvakban.

Vecsei Miklós elmondta, előfordult, hogy az egyik évben egy kutyamenhely több egyszázalékos adófelajánlást kapott, mint a négy jelentős karitatív szervezet együttvéve. „Embereknek segítünk” – szólt akkor az MMSZ mottója, amihez tartják magukat, a kreatív megoldások keresése során mégis olyan különös helyzetek adódtak például, hogy kutyamenhelyet kellett létrehozniuk, az alapszabályuk módosításával. Mozgó állatorvosi rendelővel mennek a településekre, ahol annyira elszaporodtak a kóbor kutyák, hogy veszélyes lehet például egyedül iskolába engedni a gyerekeket. Ivartalanítást végeznek, menhelyet hoztak létre és örökbe adják a gazdátlan állatokat. Az új megoldás kiválóan illusztrálja a „Felzárkózó települések” programot: kis mozaikkép, mögötte azonban kibomlik egy egész világ, ami nem a kutyákról szól, hanem egész falvakról, családokról, iskoláról, közbiztonságról…

Hihetetlenül komplex feladatokkal kell szembenézni a program keretében. Az előrefizetős villanyórák rendszere már viszonylag bevett szokás, de az előrefizetős vízórák alkalmazásának bevezetéséhez is diagnosztizálni kell egy rendkívül bonyolult rendszert (47 vízmű van), és meg kell értetni az önkormányzatokkal, miért fontos – nem csak egyéni, de közösségi szempontból is, például hogy ne pangjon a víz a csatornákban –, hogy mindenki vízhez jusson.

Fontosnak tartják a program keretében a piaci szereplők bevonását, amire van is már sikeres modell, Tarnabodon például egy fejlesztő vállalkozó számos feladatot magára vállalt és új kreatív megoldásokkal gazdagítja a projektet.

A „Fókuszban a gyermek” programhoz 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad az Európai Unió, a projekt a „Széchenyi 2020” program keretében valósul meg. A szakmai programok részben a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek egészséges fejlődését, részben a biztonságos környezet megteremtését segítik elő. A programok része többek között az ingyenes szemészeti szűrés, a kora gyermekkori mozgásfejlesztés és a kismamák támogatása. Külön programelem segíti a várandós asszonyok egészségének megőrzését.

Hajdú Krisztina a rendezvényen elmondta, a gyerekek védelmére létrehozott projekt a hétköznapokról szól, a célja, hogy egy gyereket se veszítsenek szem elől. Az első ezer nap kulcsfontosságú egy ember életében, olyan készségekre tesz szert, amelyek a mindennapi boldogulását segítik. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy kisgyereknek van-e lehetősége mászni például egy játszószőnyegen, vagy egész nap karban van, mert nincs hová letenni. Komplex beavatkozásokra van szükség annak érdekében, hogy ezek a létfontosságú képességek, mint például a felelősségvállalás, kialakuljanak. Sokat emlegetett példa a projektben, hogy gyerekeket kérnek meg, csukott szemmel, hátrafelé menjenek fel egy dombra – azok a gyerekek, akiknek életük első három évében nem volt lehetőségük a megfelelő mozgásformák megélésére, nem tudják teljesíteni ezt a jóléti társadalomban élő gyerekek számára általában egyszerű feladatot. Éppen ezért szeretnének minden család mellett ott lenni, jelen lenni az életükben, segíteni nekik elsajátítani az alapvető képességeket.

Szerző: Thullner Zsuzsanna

Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír