Francesco Patton szentföldi ferences kusztos: „Azért ütöttek meg minket, mert keresztények vagyunk”

„Azért ütöttek meg minket, mert keresztények vagyunk, és nem másért. Nincs jog az erőszak alkalmazására sem vallási, sem polgári okokból, kivéve, ha valakit abban akarnak megakadályozni, hogy gonoszságot kövessen el” – mondta a szentföldi kusztos, Francesco Patton OFM, amikor február 4-én, szombat délelőtt engesztelő szentmisét mutatott be Jeruzsálemben a Krisztus megostorozásáról nevezett templomnál történt vandál tett miatt. (Egy zsidó szélsőséges a jeruzsálemi óvárosban lévő, a Via Dolorosa első állomásának számító Flagellazione nevű templomban ledöntötte Jézus szobrát, és eltorzította arcát – a szerk.)

A Krisztus elítéltetéséről nevezett kápolnában (la Cappella della Condanna) – ahol az elkövetőt elfogta és letartóztatta az izraeli rendőrség –  a SIR olasz katolikus hírügynökség értesülései szerint a kusztos kijelentette: „Természetesen nem ér minket olyan erőszak és ellenségeskedés, mint amilyen iraki, szíriai vagy nigériai keresztény testvéreinket, de mi is folyamatosan szenvedünk a vandalizmus, a megszentségtelenítés és az erőszak sorozatos tetteitől,

amelyek éppen azért érnek minket, mert keresztények vagyunk, és nem másért.”

A kusztos itt az elmúlt hónapban történt eseményekre utalt: azokra, amelyek a protestáns temetőben, majd a maronita imahelyen történtek; az örmények falára írt halálos fenyegetésekre; a keresztény negyedben elkövetett indokolatlan erőszakra; a néhány nappal ezelőtti erőszakos cselekményekre a Flagellazione templomban. E cselekményeknek az elmúlt években voltak hasonló precedensei: a tabghai bencés kolostorban, a Tábor hegyén álló, Urunk színeváltozásáról nevezett bazilikában (la Basilica della Trasfigurazione), a szaléziaiak által vezetett Szent István-templomban, a jeruzsálemi román ortodox közösség templomában, a Getszemáni-kertben található Agónia-bazilikában (la basilica dell’Agonia al Getsemani) és más helyeken.

Ezeket a tényeket tisztán keresztény szemszögből olvasva, és Péter apostol szavait használva, amelyeket az aznapi olvasmányból vett át – „Boldogok vagytok, ha Krisztus neve miatt gyaláznak benneteket” (vö. 1Pét 4,14) –, Francesco Patton feltette a kérdést: „Egyszerűen csendben kellene tűrnünk? Úgy kell tekinteni magunkat, és mások is úgy nézzenek ránk mint másodrendű állampolgárokra, akiknek nincsenek jogaik?” Majd megismételte, hogy „nincs jog az erőszak alkalmazására sem vallási, sem polgári okokból, kivéve ha valakit abban akarnak megakadályozni, hogy gonoszságot kövessen el. Jézus Krisztus tanítványai vagyunk – emlékeztetett a szentföldi kusztos –, és felismerjük, hogy abban, hogy engedelmes és szenvedő szolgaként életét adta, minden erőszaknál nagyobb szeretet van.

Olyan szeretet, amely képes megvigasztalni azokat, akik erőszakot szenvednek, és képes megváltani azokat, akik erőszakot alkalmaznak.

Felismerjük, hogy a szeretet, amellyel Jézus Krisztus önmagát adta, képes meggyógyítani azt a társadalmat is, amelyben élünk. Egy olyan társadalmat, amelyben a gyűlölet szítói továbbra is az erőszak alkalmazását javasolják és táplálják olyan problémák megoldására, amelyeket csak radikális szemléletváltással lehet megoldani, a kölcsönös elfogadásra való nyitottsággal, és így másként kezdenek tekinteni azokra, akiket ellenségnek tekintenek, akiket gyűlöletre és halálra érdemesnek tartanak.”

Hisszük, hogy Jézus ma is meg tudja változtatni a gyűlölet, az erőszak és a halál »szakembereinek« szívét, ahogyan a keresztje alatt állók szívét is megváltoztatta.

Szívünkben nincs gyűlölet, sem bosszúvágy” – zárta gondolatait Francesco Patton kusztos. „Szívünkben ott van az igazság és az igazságosság igénye, nemcsak a saját javunkra, hanem mindenki javára; a föld javára, amelyen élünk és amelyet szentnek tartunk; az összes nép javára, amely lakja; és minden vallás hívőjének javára, akik, ha akarják, szabadon és békésen imádhatják az Egy Istent, elismerve minden más ember jogát, amelyet maguknak követelnek.”

Fordította: Hollósi Judit

Forrás: Agensir

Fotó: Cts; Merényi Zita (archív)

Magyar Kurír