Görögkatolikus könyvbemutatót tartottak a szentszéki magyar nagykövetségen

A könyvbemutatót Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az esemény történelmi a követség életében, hiszen először tartanak görögkatolikus könyvbemutatót, amely előként ismerteti a vatikáni, hazai és nemzetközi levéltári kutatás nyomán angol nyelven a görögkatolikusok gazdag történetét és művészeti örökségét 1920-ig, illetve azért is, mivel Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának bíboros prefektusa és Kocsis Fülöp érsek-metropolita is jelen vannak a bemutatón és köszöntőbeszédet is mondanak.

Ezután Kocsis Fülöp érsek-metropolita üdvözölte a résztvevőket, és hangsúlyozta, hogy a munka, amelynek eredményét most kézbe vehetik, világosan megmutatja, hogy Isten tervében minden embernek, minden közösségnek, így a magyar görögkatolikusoknak is szerepe, feladata van. Tehát a kiadvány fontos üzenetet hordoz nemcsak a múltra, hanem a jelenre és jövőre nézve is.

Claudio Gugerotti bíboros köszöntőjében arról beszélt, hogy amikor a magyar görögkatolikus egyház ragaszkodott ahhoz, hogy a liturgia nyelve a magyar legyen, egyértelműen kifejezte a magyar identitáshoz tartozását. S bár kisebbségben vannak, a társadalom élő közösségét alkotják, és a kultúrák közötti együttműködés egymás gazdagítását jelenti.

A könyvbemutató ezt követően két részben zajlott: mivel a kötet egy történeti és egy egyházművészeti részből áll, ezeket két külön szaktekintély mutatta be, majd a szerzők reflektáltak az elhangzottakra, valamint bemutatták a kötethez felhasznált Collectanea Athanasiana sorozatban megjelent forráskiadásokat és köteteket.

A történeti részt Gianpaolo Rigotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának levéltárigazgatója ismertette. Vázolta, hogy a szerző először az alapfogalmakat tisztázta (például görögkatolikus, rítus, unió), majd magyar identitású és nyelvű görögkatolikusok történetét tárta fel a 19. század közepétől 1920-ig szisztematikus forrásgyűjtés alapján. Ennek során nemcsak ismertette az egyház múltját, hanem a dokumentumok révén annak szereplőit is megidézte. Rigotti kiemelte a munkából a magyar liturgikus nyelv használatáért és a magyar eparchiáért vívott küzdelmet, ennek ívét, állomásait. Végül megállapította, hogy a kötet kijelölte az utat a további konkrét kutatási lehetőségek irányába.

A művészettörténeti részt Golub Xénia művészettörténész ismertette. Kiemelte, hogy Terdik Szilveszter több mint ötszáz publikáció szerzője, amelyek többségének a magyar görögkatolikus művészet a témája. Közülük azonban ez az első olyan publikáció, melyben a magyarországi görögkatolikusok szakrális művészetére vonatkozó kutatási eredményeinek átfogó összefoglalását adja a nemzetközi szakmai és a szélesebb közönségnek. Az egyházművészeti fejezetek négy főbb kérdés köré épülnek: hogyan született meg az egyházmegyei festő intézménye, és hogyan működött; a művészeti minőség kérdése; milyen modelleket és prototípusokat követtek a görögkatolikus művészek; végül a hagyomány és innováció közötti konfliktus.

Véghseő Tamás, a Nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola egyetemi tanára sajnos betegség miatt nem lehetett személyesen jelen, így reflexióját Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus ismertette. Többek között rámutatott, hogy a kötetet a Magyar Tudományos  Akadémia Lendület projektje keretében, a 2018–2023 között megvalósított A magyar görögkatolikusok identitáskeresése, önszerveződése és egyházszervezeti fejlődése az első magyar nyelvű liturgikus szövegek megjelenésétől (18. század második fele) Dudás Miklós hajdúdorogi püspök haláláig (1972) című kutatási program részeként adták ki.

A történeti rész vatikáni, hazai és nemzetközi forrásbázisa 2014 és 2022 között a Collectanea Athanasiana sorozatban hat kötetben jelent meg, amelyek online elérhetők. Az angol nyelvű változatától a szerző azt várja, hogy gazdagítsa a nemzetközi szakirodalom ismereteit a magyar görögkatolikusok 1920 előtti történetével kapcsolatban, és hogy árnyalja azt a képet, amely már évtizedekkel ezelőtt rögzült a nemzetközi tudományos közvéleményben. A szerző biztatónak tartja, hogy Magyarországon több, a közelmúltban megvédett vagy a közeljövőben megvédendő doktori disszertációban is megjelentek a kutatási eredmények.

Végül Terdik Szilveszter köszönetet mondott a szervezőknek, és röviden ismertette a bemutatott angol nyelvű kötet alapjául is szolgáló három magyar monográfiáját. Ezek közül kettő görögkatolikus festők életéről és munkásságáról szól: Roskovics Ignácról, az utolsó görögkatolikus egyházmegyei festőről, illetve Petrasovszky Emánuelről, aki a két világháború között a miskolci görögkatolikus eparchia művészeti bizottságának volt a tagja. A harmadik könyv A magyarországi görögkatolikusok és a képzőművészet (1780–1972) címmel jelent meg.

A könyvbemutatót a vatikáni levéltári delegátus összegző gondolatai, majd informális eszmecsere és böjti ételekből álló fogadás zárta.

Forrás és fotó: szentszéki magyar nagykövetség

Magyar Kurír