Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az Oltáriszentség előtt a hála, a kérés, az engesztelés és a szüntelen virrasztás imádságában fejezték ki Isten iránti szeretetüket, köszönetüket a hivatásukért az egyházmegye területén szolgáló szerzetes testvérek és nővérek, a jelenlévő papok február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján a Szent Anna-székesegyházban.

A szentségimádáson Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök együtt fohászkodott a szerzetesekkel, majd gyertyaszentelést végzett és bemutatta a legszentebb áldozatot, amelyen közösen imádkoztak újabb papi és szerzetesi hivatásokért, valamint hálát adtak meghívásuk kegyelméért.

„Vonuljunk Isten házába és járuljunk Krisztus elé. Találkozni fogunk vele és felismerjük őt a kenyértörésben addig is, amíg majd nyilvánvaló dicsőségben el nem jön” – mutatott rá a főpásztor a gyertyaszentelés szertartás szavaival az ünnep üzenetére.

„Hálásak vagyunk a szerzetes nővéreknek és testvéreknek, akik az egyházmegyénkben teljesítenek szolgálatot, hogy vannak, és létükkel tesznek tanúságot arról, hogy a legfontosabb feladatuk: Istennek tetszeni, az ő szándéka szerint élni. Létünkben benne van, hogy mi Isten tanítványai vagyunk.

Mária és József példaképei minden keresztény embernek a tanítványságban. Mária – teljesítve az ősi törvényt – odaadja gyermekét az Isten szolgálatára. Józsefnek eszébe sem jut, hogy ne teljesítse azt, ne vigye a gyermeket a templomba. Mindketten hiszik, hogy Isten ezt kéri tőlük. Isten bármit kér tőlük, azt képesek odaadni, és bármit akar adni nekik, ők képesek azt elfogadni. A két idős ember, Simeon és Anna szintén kiváló tanítványai az Istennek. Simeonról azt írja az evangélium, hogy a lélek indítására ment a templomba. Sokszor meghallhatnánk ezeket a belső indításokat, ha odafigyelnénk, mert belülről súgnak, nem kívülről” – fogalmazott Palánki Ferenc.

A szerzetesek a fogadalmukat is megújították a szentmise végén.

A teljes beszámoló ITT olvasható. 

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

* * *

Egri Főegyházmegye

A megszentelt élet napját ünnepelték az Egri Főegyházmegyében február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, Urunk bemutatása ünnepén. A ciszterci Szent Bernát-templomban a szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, a hagyományokhoz híven jelen voltak az egyházmegye szerzetesi közösségei is.

Szentbeszédében Ternyák Csaba érsek örömének adott hangot, hogy ezen a napon minden esztendőben lehetőség nyílik találkozni az egyházmegyében élő szerzetesekkel. „Az evangélium Anna alakját idézi elénk, aki soha nem hagyta el a templomot böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel-nappal, s beszélt a gyermekeknek. Beszélt szavakkal, beszélt életmódjával, beszélt cselekedeteivel és hűségével.” Az érsek hangsúlyozta: minden nemzedéknek szüksége van ilyen igehirdetőkre, példaképekre. Ezért fontos az életszentség hírében elhunytak tiszteletének ápolása.

Felidézte Árpád-házi Szent Erzsébet alakját, illetve Kelemen Didák miskolci minorita tartományfőnökről is megemlékezett, akinek boldoggáavatási eljárása folyamatban van. A főpásztor említést tett Csepellényi György boldoggáavatási eljárásának újraindulásáról is. Ternyák Csaba a vértanú pálos szerzetes életéről szólva elmondta: azért került a füzéri plébániára, hogy elősegítse azoknak a visszatérését a Katolikus Egyházba, akik a török idők után elhagyták azt és más felekezetbe léptek.

„Arra kérlek benneteket, hogy sajátos hivatásotoknak megfelelően adjátok oda magatokat teljesen elégő áldozatul. Váljatok ti magatok is égő gyertyává, sugározva magatok körül Krisztus világosságát és szeretetének melegét!” – fogalmazott az érsek, aki köszönetét fejezte ki a szerzeteseknek, hogy életpéldájukkal, imáikkal, a szegények, gyermekek szolgálatával Krisztus Egyházának hiteles képviselői akarnak lenni.

A szentmiséről szóló bővebb beszámolót ITT olvashatják.

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Federics Róbert/Szent István Televízió

Forrás: Egri Egyházmegye

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Február 1-jén, a megszentelt élet napja előestéjén a két évtizede élő hagyományhoz híven összegyűltek a különböző rendekben szolgáló szerzetestestvérek és -nővérek, hogy együtt adjanak hálát hivatásukért. Az ünnepi alkalomnak idén is a budapest-pasaréti Páduai Szent Antal-templom adott helyet; a házigazda szerepében a pasaréti ferences testvérek szolgáltak.

Az ünnep vesperással kezdődött a plébániatemplomban, ahol az oltár előtt még ott állt a jászol, jelezvén, hogy február 2-ig él a lehetőség a teljes búcsú elnyerésére, melyben a ferences templomokban részesülhetnek a hívek a 800 éves grecciói jubileum alkalmából.

Az ünnepi liturgiáról ITT olvashatják beszámolónkat.

Szöveg: Verestói Nárcisz

Fotó: Lambert Attila

* * *

Győri Egyházmegye

Február 1-jén, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének vigíliáján, a megszentelt élet világnapjának előestéjén a Győri Egyházmegye területén élő és szolgáló szerzetesek a győri Loyolai Szent Ignác bencés templomban találkoztak és imádkoztak Veres András megyéspüspök vezetésével. A résztvevők az esti dicsérettel hangolódtak lelkileg a főpásztori szentmisére.

Szent II. János Pál pápa azzal a szándékkal hirdette meg a megszentelt élet világnapját, hogy kiemelt figyelmet kapjon a megszentelt élet lehetősége az Egyházban, valamint alkalom nyíljon arra, hogy a szerzetesek megerősíthessék szerzetesi fogadalmaikat – idézte fel Veres András püspök szentbeszéde elején, majd arra emlékeztetett, hogy a szerzetesrendek fontos feladatokat vállalnak a társadalom életében, a tudomány, a tanítás, a betegápolás és a szegények gondozásának területén. A szerzetes feladatát azzal a lelki karizmával, ajándékkal tudja végezni, ami az imádságos lelki életből fakad számára. Szalézi Szent Ferenc így magyarázza a szerzetesi és a világi hivatások közötti hangsúlybeli különbséget: minden fa a maga faja szerint hoz gyümölcsöt, minden keresztény a maga hivatása szerint hozza meg a jámborság gyümölcseit.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Vasas György

* * *

Veres András győri megyéspüspök február 2-án, Urunk bemutatása, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét. A liturgia elején a főpásztor elvégezte a gyertyaszentelés szertartását.

Jézus először jelent meg a templomban, abban a közösségben, ahová a Mennyei Atya őt küldte. Jelképesen találkozik az egész választott néppel – mutatott rá az ünnep üzenetére a főpásztor. A püspök egy lelki írót idézve kiemelte, hogy Jézus bemutatásának ünnepe felhívás minden szülő számára, hogy a kicsi gyermekeket is fontos elvinni a templomba. Milyen jó lenne, ha gyermekek zsivajától lenne hangos a templom! – bátorította a főpásztor a szülőket, hogy minél gyakrabban látogassák a templomot egészen kicsi gyermekeikkel is.

A szentmise főcelebránsa arra is kitért, hogy az agg Simeon és a nyolcvannégy éves Anna prófétaasszony az időseket képviselik ezen az ünnepen. Az időseknek, akik gyakran elhagyatottnak érzik magukat, Simeon és Anna példája felhívás arra, hogy engedjenek a lelki késztetésnek, járjanak gyakran templomba.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

* * *

Katolikus Tábori Püspökség

A HM Katolikus Tábori Püspökség gyertyaszentelő áhítatot és balázsáldást tartott a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében február 2-án.

Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szent Balázs püspök ünnepét fogták össze egy liturgiába péntek délelőtt a Honvédelmi Minisztériumban. A szertartást vezető Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök elmondta: a Gyertyaszentelő Boldogasszony valójában a mi magyar elnevezésünk. A templomban Jézus Krisztus bemutatása a hivatalos elnevezése.

„József és Mária elviszik a gyermek Jézust születése után negyven nappal Jeruzsálembe. Ez egy ősi törvény, hogy az első szülöttet be kell mutatni az Úrnak. Nagyon korai ünnepről beszélünk, még a karácsonyt is megelőzi.”

Gyertyaszentelés ünnepén Jézus Krisztust, mint a világ világosságát is ünneplik, ezért alakult ki az a szokás, hogy gyertyát adnak a megjelentek kezébe. „Én azt kívánom önöknek, hogy kezükben a mécsessel higgyenek abban, hogy az Istenhez való fohászkodás megerősíti a hitünket, bármi nehézséget is sodorjon elénk az élet” – mondta Berta Tibor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: HM/Katolikus Tábori Püspökség

* * *

Pannonhalmi Területi Főapátság

„Ma – negyven nappal Urunk születésének ünnepe után – égő gyertyával a kezünkben a Krisztust fogadó Simeonra gondolunk, aki meglátta hívő várakozásának beteljesedését. Legyen a mai ünneplésünk hitünk felszítása” – mondta Hortobágyi T. Cirill főapát a kerengő folyosón, a Porta Speciosa előtt. Majd hozzátette: „Krisztus az igazi világosság, aki ma is, a mi világunkban is fényessége az elbizonytalanodó emberi életnek; ő az értelme minden várakozásunknak; a vele való találkozás a Szentírásban, az Eucharisztiában, az egyház élő közösségében: éltetőnk és világosságunk. Ezzel a hittel tartsuk kezünkben az égő gyertyát, és ezért az ajándékért adjunk ma hálát Urunknak, Istenünknek.” A főapát ezután megáldotta a gyertyákat, majd meghintette szentelt vízzel. Végül az ünneplők, kezükben az égő gyertyákkal körmenetben bevonultak a 800 éve újraszentelt templomba.

Az ünnepi szentmisén Hegedűs Odó atya hirdetett igét. Homíliájában visszaemlékezett egy majdnem húsz évvel ezelőtti keresztelésre, amit a budapesti Karolina úti kápolnában végzett egy baráti család felkérésére. „Oly megható, számomra szinte megrendítő pillanat volt, amikor az idős dédnagypapa, aki éltes kora miatt már nem tudott eljönni a szertartásra, otthon várta ki az ünneplés végét és végül kezébe vehette a kis csöppséget, a frissen megkeresztelt dédunokát az édesanya kezéből. Akkor eszembe jutott Simeon hálaéneke: »Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat.«

Az idős dédpapa kezében tartotta az első fiú dédunokáját, a jövőt, aki majd tovább viszi a nevet, a hagyományt, amit ő már átadott a csöppség nagypapapájának, és az édesapjának. Idős, 90 év feletti korának talán ez volt a legszebb és legmegrendítőbb pillanata: látni, kézben tartani a jövőt, életben maradt a remény, az ígéret. És ezért a pillanatért nagy árat kellett fizetni: meghalt a felesége, sok évet özvegyként kellett élnie, meghalt fia felesége, az ötvenes, hatvanas évek fizikai, szellemi és lelki próbatételei megnehezítették az életet, de megérte: a jelen kifizette a múlt minden számláját.”

Hegedűs Odó szentbeszéde teljes egészében ITT olvasható. 

Forrás és fotó: Pannonhalmi Területi Főapátság

* * * 

Székesfehérvári Egyházmegye

Urunk bemutatásának ünnepén, február 2-án, amikor arra emlékezünk, hogy Mária bemutatta gyermekét Józseffel együtt a templomban, koncelebrált püspöki szentmisével ünnepeltek Székesfehérváron, a Szent István király székesegyházban. A magyaroknál Gyertyaszentelő Boldogasszonyként ismert napon a megszentelt életet is ünnepelték. Közösen adtak hálát a székesfehérvári egyházmegye területén működő papok, szerzetesek, szerzetesnők, a plébániai lelkiségi mozgalmak és a harmadrendek képviselői, valamint a Prohászka Imaszövetség tagjai Istentől kapott meghívásukért, hivatásukért.

Spányi Antal püspök szentbeszédében azt hangsúlyozta, a hit emberei az Isten szemével látnak, úgy, ahogy az agg Simeon és Anna prófétaasszony is meglátták a templomban bemutatott gyermekben a Megváltót. A megszentelt élet küldetése az Isten üzenetének átadása, kegyelmének közvetítése az emberek felé.

A főpásztor arra kérte a híveket, az imádságot a papok és szerzetesek mellett ők is gyakorolják. Őszintén, egyszerűen, hitből fakadóan imádkozzanak, amelyben ott van az Isten dicsőítése és magasztalása, Isten engesztelése, a könyörgés a betegekért, a haldoklókért, a rászorulókért, a családokért és még sokféle imaszándékért.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Marcell

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Sárváron a Szent László-templomban gyűltek össze a Szombathelyi Egyházmegyében szolgáló szerzetesi közösségek – ferences, szalézi, domonkos, premontrei, Notre Dame rend, Szociális testvérek társasága, Szeplőtelen fogantatás kongregációja –  tagjai, szerzetesek és szerzetesnővérek, hogy együtt adjanak hálát a meghívásért és megújítsák fogadalmukat szentmise keretében, amelyet Székely János megyéspüspök mutatott be sárvári papok és szerzetesek koncelebrálásával.

A szentmise előtt az egyházmegye szerzetesei zsolozsmát imádkoztak a hívekkel.

A szentmisében a főpásztor megáldotta a gyertyákat mint az önfeláldozás és az önátadás jelképet. Az ünnepi liturgia a szerzetesek és papok gyertyás körmenetével folytatódott.

„A szerzetesi élet ajándék az Egyház, a világ számára. Adjunk hálát a meghívásokért és az odaadott életekért!” – mondta prédikációjában Székely János püspök. Megemlített két példát azzal kapcsolatban, hogy mit tudnak a szerzetesek Krisztus jegyeseként a világnak adni. Az egyik kiskorában történt, amikor egy idős szerzetes atya lehajolt bekötni a cipőfűzőjét – ilyen alázattal, szeretettel, odaadással szolgálta a rábízottakat; a szolgáló Krisztus volt jelen az ő életében. A másik meghatározó példa egy kármelita nővér volt, aki abban az időben titokban működhetett csak, nem lehetett tudni róla, hogy ő szerzetes. Egyszer, egyik este bevitte a ministránsokat a szentélybe, lekapcsolt minden lámpát, és a tabernákulumot kinyitva azt mondta: itt van Jézus, szólhatnak hozzá. Megéreztette velül a szeretetet, a közelséget – a Jegyes közelébe vitte őket.

A szeretet és isteni közelség mellet a szerzetesek átélik a Szűzanyával együtt a fájdalmakat is. A szerzeteseknek is sokszor tőr járja át a lelkét. Megszentelt életet élnek, mindenki testvérévé, nővérévé, szolgájává, megajándékozójává válnak – hangsúlyozta a megyéspüspök. Háláját fejezte ki a szerzetesi hivatásokért, hálát adott mindazokért, akik nagylelkűen ajándékozták Istennek életüket. Megköszönte az egyházmegyében működő szerzetesrendek jelenlétét és áldozatos munkáját, majd arra biztatta a jelenlévőket és rajtuk keresztül a távolmaradottakat is, hogy szent életet éljenek.

A szentmise keretében a szerzetesek ünnepélyesen megújították szerzetesi fogadalmukat.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

* * *

Váci Egyházmegye

A Váci Egyházmegyében a megszentelt élet napját idén is Mátraverebély-Szentkúton ünnepelték a szerzetesek február 3-án. Több éves hagyomány, hogy ilyenkor a ferencesek megrendezik a kegyhelyen a szerzetesek zarándoklatát. A szentimiseáldozatot Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be Orosz Lóránt kegyhelyigazgató koncelebrálásával számos szerzetes körében.

 * * *

Veszprémi Főegyházmegye

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe alkalmából mutatott be szentmisét Udvardy György veszprémi érsek. Urunk bemutatásának ünnepén megújították fogadalmukat a Veszprémi Főegyházmegyében szolgálatot teljesítő Assisi Szent Ferenc Segítő Nővérei.

Az ünnepi liturgián az érsek arról beszélt, hogy nagyon régi ünneplésbe kapcsolódunk be: Jézus templomban való bemutatásáról emlékezünk meg, s egyben Izrael maroknyi népének, a választott népnek Egyiptomból való szabadulásáról, amiért hálaáldozatot mutatnak be és szövetséget kötnek Istennel, hogy minden elsőszülött gyermeket neki ajánlanak. Ennek emléke jelenik meg Jézus Krisztus bemutatásának a történetében is. A homíliában elhangzott, ugyanakkor nemcsak egy régi törvényt, egy régi ünnepet, régi szabályt tart meg Mária és József, az előírás megtartásán keresztül tárul fel előttünk az a nagy titok, hogy Jézus Krisztus, az Isten fia teljesíti a kezdettől fogva meglévő törvényt, betölti azt, és új értelemmel látja el.

Jézus jelenléte mintegy megvilágítja a templomot, az ószövetségit. Nagyon szép kifejezése ennek, amikor gyertyát gyújtunk ezen az ünnepen: emlékeztet az ünnep tartalmára és keresztségünkre is. Keresztségünkkor ugyanezt a gyertyát kapjuk, melynek fénye vezet bennünket, megvilágítja életünket. Nekünk pedig őrizni, gondozni kell ezt a világosságot.

Fogadalmukkal és ígéretükkel a szerzetesek is Jézus Krisztust jelenítik meg, ez pedig azt jelenti, hogy jelenlétükkel megvilágítják az életünk napjait. Figyelmeztetnek, szembesítenek, meghívnak, örömre vezetnek, erősítik a reményt. Istennek a nagyon szelíd, de mégis egyértelmű jelenlétét teszik számunkra kézzelfoghatóvá. Ezért is van nagy jelentősége az egyszer kimondott fogadalomnak, amelyet időről időre, évről évre megerősítenek, mert bár a legbensőbb és legszentebb ügyről van szó, a fogadalmuk mégsem egy közösség vagy két ember magánügye, hanem az egész Egyház közösségi ügye – hangzott el.

A teljes beszámoló a szentmiséről ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír