Haiti püspökök: Miért nem védi meg az állam a nép életét, szabadságát, kultúráját?

„A társadalom hanyatlását és a társadalom oszlopait jelentő intézmények pusztulását látjuk: egy romokban heverő állam, amely már nem garantálja a biztonságot, az igazságosságot, a lakosság számára elengedhetetlen minimumot; egy darabokra esett terület, amelyet a fegyverek uralnak és a bandák tartanak rettegésben; egy menekülő, kitelepített, megalázott, elszegényített, testben és lélekben megsebzett nép” – írják üzenetükben a haiti püspökök, akik ismét felhívást intéztek a nemzetközi közösséghez és az intézményekhez, hogy avatkozzanak be az országban uralkodó feszültség és erőszak megszüntetése érdekében: „Erőteljesen és együttérzéssel emeljük fel hangunkat, hogy figyelmeztessünk, hogy elítéljük mindazt, ami az emberi méltóságot sérti, és hogy az evangélium fényében a megtérés, igazságosság és remény útjait javasoljuk.”

Káoszba süllyedt az ország

A püspökök hangsúlyozzák, hogy senki sem érintetlen attól a káosztól, amelybe az ország süllyedt: „Egyetlen szimbólum sem menekül meg, az istentiszteleti helyeket meggyalázzák, a szentélyeket megtámadják és kifosztják, a történelmi és kulturális örökséget megrongálják és felgyújtják, anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy ezek a kollektív emlékezet, a közös hit és a nemzeti identitás jelképei.

Ezek a támadások nemcsak köveket vagy tárgyakat pusztítanak el, hanem megsebzik népünk élő szívét, lelkiismeretét, a képességét, hogy reméljen.”

A püspökök ezért elítélik ezeket a barbár cselekményeket, amelyek annak a jelei, hogy „egy nép elveszti Isten iránti érzékét, és ezzel együtt az emberségét. Ismét feltesszük a kérdést, mi rejlik az embertelen terv mögött, amely egy már amúgy is megsebzett népet térdre kényszerít. És főként azt kérdezzük, miért nem tesznek meg mindent a hatóságok annak érdekében, hogy megvédjék azt, ami még megmaradt a területünkön, és aminek sérthetetlennek kellene lennie, nevezetesen az életet, a szabadságot, a kultúrát és az emlékezetet?”

Alkotmányra van szükség a közös jövő érdekében

A püspöki konferencia hangsúlyozza, hogy az alkotmánytervezet „reményeket, vitákat és komoly aggodalmakat vált ki”. A szövegnek különösen súlyos hiányosságai vannak, amelyek „veszélyeztetik a demokratikus egyensúlyt: megalkotásának folyamata nem elég inkluzív és nem elég összetett, nincs választott alkotmányozó közgyűlés vagy valódi nyilvános vita. Jelentősen megerősödik az elnöki hatalom, amelynek jogosultságai gyengítik a törvényhozási és bírói ellenőrzést és egyensúlyt... A területi elképzelés veszélyesen homályos, olyan federális berendezkedés, amely magában rejti annak kockázatát, hogy a nemzeti egység darabokra hullik”.

Végül a püspökök emlékeztetnek arra, hogy egy ország alkotmánya több mint jogi szöveg: társadalmi szerződés. Most nem alkalmas az idő egy új alkotmány elfogadásához vezető folyamatra. Ma – zárják felhívásukat – a prioritás a biztonság, a béke és a nép javát szolgáló kormányzás.

A nemzet megújulása nem egy szövegből származik, bármilyen jól is legyen megírva, ha azt nem a kollektív polgári lelkiismeret, a feltétlen erkölcsi parancs, a párbeszéd és a szolidaritás kultúrája vezérli.

Mindenkit arra buzdítunk, hogy ne egyoldalú alkotmányt, hanem a közös jövő alapját képező egyezményt hozzon létre. Emeljük fel hangunkat az igazság, az igazságosság és a béke érdekében.”

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír