Hálaadó szentmisével ünnepelte megújult templomát a kisbéri Nagyboldogasszony-plébánia

Hazai – 2021. július 11., vasárnap | 18:40

Hagyományos toronysisakos templomaink között egyedülálló jelenség a csonkatornyú kisbéri templom. Ezt a barokk, klasszicista elemeket hordozó, a kormányzat, az egyházmegye, a város és a lakosság összefogásával közel egy év alatt felújított templomot Veres András megyéspüspök áldotta meg július 11-én. Kisbéren valami a szívekben is elindult.

Kisbér városát átszelő főutak metszéspontjában magasodik a csonkatornyú, a Batthyány család építtette templom, a település egyik ékköve. Ez a barokk stílusban emelt, majd klasszicista stílusban átalakított templom az elmúlt évben külsőleg teljesen megújult. Hálát adni a megvalósult munkáért, áldást kérni a közösségre és templomára gyűltek össze a hívek ezen a nyári vasárnapon a főpásztori szentmisére. A közösség fiatal lelkipásztora, a két éve Kisbéren plébániai kormányzóként szolgáló, 2017-ben áldozópappá szentelt Magyaros László meghonosította szokás szerint a hívek rózsafüzér-imádsággal készültek az ünnepi szentmisére, mely a megáldás szertartásával kezdődött.

Az ünnepi alkalomra eljött Bajkai Csaba, aki 2008–2019 között kisbéri plébánosként sokat tett a felújítás megindításáért. Az egybegyűlteket Magyaros László köszöntötte, aki rövid összefoglalót adott a templom felújításának menetéről. A munkákat 2020. június 29-én kezdték, 2021. március 31-én fejezték be. A műemléki védettség alatt álló épület homlokzatát a település önkormányzata, a hívek adománya, a Győri Egyházmegye és a kormányzat hathatós támogatásával tudták megvalósítani. Látványos átalakulást élt meg a templom, a látható mögött pedig megoldották a statikai, vizesedési, technikai problémákat.

Veres András szentbeszédében azt fogalmazta meg, egy felújított templom soha nem csupán a helyi közösségnek öröm, hanem az egész egyházmegyének, a hívő emberek egyetemes közösségének is, hiszen az emberek lelki megújulásának is jele, ha gondjuk van arra, hogy templomukat felújítsák.

A főpásztor gondolatait a szentlecke szentírási szakaszához kapcsolta, és Szent Pál Efezusiakhoz írt levele nyomán azt hangsúlyozta, a Krisztus által hozott üdvösség minden embernek szól. Mindenki meghívást kapott a bűnbocsánat által Isten országába. Ez Jézus életének legfőbb üzenete. Az üdvösségre minden ember meghívást kapott, és az üdvösségre mindannyian Krisztus által juthatunk el.

Magyarázatra szorul ez a kijelentés, mert a történelemben sokan, sokféle módon, gyakran hamis módon magyarázták. Krisztus minden ember üdvözítője, azoké is, akik nem ismerhették meg evangéliumát. Isten országába való belépéshez mindannyiunknak a lelkiismeretünkben megszólaló isteni hívást kell követnünk. Minden ember vágya az üdvösség, minden ember vágyik arra, hogy szívében öröm, béke, boldogság legyen. Akik önhibájukon kívül nem ismerhették meg Isten hívását, de követték a jóság, az igazság útját, azok számára is nyitva áll Krisztus által az üdvösség útja.

Az az óriási ajándék, hogy már itt a földi életben, az evangélium szellemében élve az igazságosság, a szeretet és a jóság diadalmaskodhat a szívünkben, s ezáltal már itt az üdvösség állapotában élhetünk, ez az, amit a bűn, a saját vagy mások bűne torzíthat. Ezért figyelmeztet a katekézis arra, hogy Krisztus útján, az evangélium tanítását követve szükségünk van a hit gyógyító erejére.

Az Egyház feladata, hogy az idők végezetéig minden embernek hirdesse az üdvösség lehetőségét, és megmutassa az üdvösség útját. Nekünk is az a feladatunk, hogy hitelesen és meggyőzően tegyünk tanúságot Krisztusról.

Veres András azt fogalmazta meg Szent Pált idézve – „Isten kiválasztott minket” –, hogy Isten nem érdemeinkért adja nekünk az üdvösséget, hanem szeretetből ajándékoz meg minket, ezért nekünk minden cselekedetünkkel arra kell törekednünk, hogy hálát adjunk ezért a meghívásért. Aki megtapasztalta az Isten jelenlétében, szeretetében való békességet, örömöt, jóságot, az érti, miről van szó. Minden cselekedetünkkel abban kell megerősödnünk, hogy Isten jósága, szeretete és békessége bennünk és emberi kapcsolatainkban is uralkodjon. Szenvedésünk oka a földi életben mindig az, hogy nem vagyunk képesek békét, nyugalmat ajándékozni egymásnak.

Menjünk szívünkben megerősödve testvéreink felé, vigyük a minden embernek szóló meghívást, hogy ne legyenek olyanok körülöttünk, akik ne tudnának Isten szeretetből szeretetre történő meghívásáról. Milyen nyomorúságos Jézus ajándékai nélkül a földi életünk! Hányszor alul maradunk a bűnök kísértésével szemben, hányszor nem tudunk szépen szeretni, megbocsátani egymásnak, alázatosak maradni, ha másik nem tud szeretettel, jósággal fordulni felénk. Életükben állandó kihívás, hogy küzdjünk a bűn ellen, és életünk minden mozzanatában a szeretetet tudjuk győzelemre vinni. Ehhez szükség van arra, hogy együttműködjünk Krisztussal, Isten szeretetével.

Isten akaratunk nélkül szólít az életbe, de nem akar akaratunk, együttműködésünk nélkül üdvözíteni. Isten vár együttműködésünkre, azáltal válhatunk az üdvösség ajándékának részesévé, hogy készek vagyunk munkálkodni érte, és embertársaink felé az üdvösség ajándékát nemcsak szóval, tettekkel is közvetítjük.

Azzal a reménnyel ünneplünk itt ma, hogy ez a megújult, szép templom megszólítja az embereket, és betérnek ide, együtt imádkoznak, ünnepelnek velünk, megismerik Isten tanítását, és megerősödnek az igazság, a jóság és a szeretet erejében.

Magyaros László a szentmisét követően köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a megújulásban. Kiemelte, mekkora érték, hogy a vezetők felismerték, a templom a város ékköve. „Voltak akadályok, számtalanszor kértük a Jóisten segítségét imáinkban, és tapasztaltuk meg gondviselő szeretetét. Bízva irgalmában kérjük, hogy mindig rá figyelve építhessünk.”

A munkálatok Kisbéren nem állnak meg, mondta köszöntő beszédében a város polgármestere, Sinkovicz Zoltán, folyik ugyanis a templom melletti, műemléki védettség alatt álló plébániaépület felújítása, amelyet a város első kőépületeként az 1720-as években építettek.

Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő azt emelte ki, egy épület megújulását ünnepeljük, ami örömmel és hálával tölti el az embert, és aminek megvalósulása a hit mélységes erejéből fakadhat. Ez a keresztény hit tartott meg, emelt fel, oltalmazott minket ezer éven át, ezért hitünk megvallása nekünk is kötelességünk. „A templom, mely a város ékessége, melybe eleink beépítették bölcsességüket, hitüket, nem újult volna meg, ha nem teszi hozzá mindenki a maga részét, ha a főpásztor nem támogatja, ha a kisbériek nem adakoznak. Ma olyan időket élünk, amikor szabadon hozzátehetünk az Egyház, Isten országa építéséhez, amikor vállalhatjuk a keresztény múltunkat, és az szerves része lehet mindennapjainknak, így számíthatunk megmaradásunkra a következő ezer esztendőben is.”

Magyaros László kérdésünkre elmondta, kétéves szolgálata óta Kisbéren és az öt hozzá tartozó filiában építkezések zajlanak, de mellette nem szabad  nem figyelni a „szívek megújulására is”. László atya Kisbéren az első héttől kezdve jól érzi magát, az embereket befogadónak éli meg. „Szülőfalum, Szomód a közelben van, ismerős a levegő, az emberek mentalitása.” Örömmel tapasztalja, hogy ötleteit, elképzeléseit nyitottan és támogatólag fogadják. Így valósult meg számos kezdeményezés. Példaként említette, hogy a papszentelése utáni balesetét követően benne kialakult mély kapcsolat az irgalmas Jézushoz megszólította a híveit is, és az isteni irgalmasság tiszteletének jegyében minden templomban kirakták az irgalmas Jézus képét. „Megtérések, imameghallgatások kötődnek hozzájuk.” Elkezdték az elsőszombati engeszteléseket, szentségimádással, rózsafüzérrel, a szentgyónás lehetőségével és szentmisével.

Az egyik hívő felajánlása révén fatimai szobrot tudtak felállítani a templom egyik mellékoltárán, ahol a hívek szívesen imádkoznak. Hetente tartanak csendes szentségimádást, péntekenként engesztelő imaórát, a szentmisék előtt közösen imádkozzák a rózsafüzért. „Imahátteret hoztunk létre, hogy minden tevékenységünkben ott legyen a Jóisten áldása, a Szűzanya pártfogása. Valami a szívekben is elindult. Rengeteg munka vár ránk. Van Kisbéren gimnázium, minden településen van óvoda, szeretnénk mindenütt hittannal jelen lenni. Van Kisbéren kórház és öregek otthona. Szeretnénk elkísérni az embereket a születéstől a halál percéig. Sokszor érzem, hogy úgy fekszem le, mennyi mindent kellett volna még tennem, de a lelkiismeretem nyugodt, mert reggeltől estig az Isten ügyét és a lelkek üdvösségét szolgáltam. Sok lelki kincs abból indul el, ha a Jóisten ügyét minden területen szolgáljuk. ”

Kisbér barokk stílusú, csonka tornyú katolikus temploma a település központjában található, felépítését 1783. március 19-én rendelte el gróf Batthyány Tódor. Késő barokk főoltárát és copf stílusú szószékét 1788-ban készítették. A templomban található a Mária Terézia által 1770-ben a kisbéri plébániának ajándékozott Krisztus a kereszten című festmény. Az 1889-ben készült főoltárkép Mária mennybevételét ábrázolja. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette, és két csonka toronnyal bővíttette. A belső teret 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették. A festett üvegablakokat Mohay Attila készítette 1982-ben.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria