Hamvazószerdán bemutatták az Egyesült Államokban Mel Gibson „Passió” c. filmjét

Washington: A „Passió” hamvazószerdai bemutatóját feszült nemzetközi várakozás előzte meg. Az Amerikai Egyesült Államokban több ezer moziban vetítették le Mel Gibson filmjét, amely Krisztus földi életének utolsó 12 óráját mutatja be a Getsemáne-kerttől kereszthaláláig, rövid jelenettel utalva a végén Urunk föltámadására. Ahogyan arról már széles körben értesülhetett mindenki a sajtóból, a több mint kétórás film igen realisztikusan ábrázolja Jézus kínszenvedését, az őt ért véres erőszakot, a fájdalmat. A premier hatalmas sikert aratott, külföldi források szerint minden idők ötödik legnagyobb bevételt hozó mozijáról van szó. Olaszországban és Magyarországon áprilistól lesz látható a film, amely mind szakmailag, mind művészi ábrázolásában megosztja a kritikusokat. Sokan azzal vádolják a rendező Mel Gibsont, hogy Krisztus szenvedéséért és kínhaláláért a zsidókat vádolják majd, ami antiszemita megnyilvánulásokhoz vezethet.

A Passió vatikáni sajtóbemutatója után az olasz „Filmművészet” c. folyóirat filmkritikusa, Luca Pellegrini atya, a Kultúra Pápai Tanácsa volt munkatársa fölolvasta jegyzetét a Vatikáni Rádió szerkesztőségi ülésén. Ebből közlünk részleteket az alábbiakban:

Bár hitbeli problémákat nem vet föl a film, az erőszak ilyen mértékű vizuális ábrázolása más megvilágításba helyezheti Istennel való kapcsolatunkat, hiszen egy megvert, megkorbácsolt, megkínzott, kigúnyolt és keresztre feszített Istennel találkozunk a filmben. Ebben az értelemben a mozi Jézus forradalmi ábrázolásának tekinthető: amennyiben a kereszt botrányát és az azt megelőző órák fájdalmát hihetetlen intenzitással vetíti elénk. Gibson a hitvédők XXI. századi ruháját ölti magára, amikor – modern Tertullianusként – szembehelyezkedik a mai hitetlen és figyelmetlen korral, amely fizikailag is távol tartja magát a szenvedő Istennel való közösségtől. Ugyanúgy, ahogy az Õsegyház első atyái szembehelyezkedtek a pogányokkal, a filozófusokkal.

A történet elbeszélésének hitelességét fokozza a nyelvválasztás, ugyanis a szereplők kizárólag latinul és arámi nyelven beszélnek az egész film során, a párbeszédeket feliratokkal látták el. Ez önmagában is nagy kihívást jelentett a színészek számára, akik kitűnő alakítást nyújtanak a filmben. Rendkívül megkapó a megtört szívű anya, Mária szerepét játszó zsidó származású román színésznő, Maia Morgenstein játéka. Nem kevésbé nagyszerű a Fiú, Jim Caviezel alakítása, aki a hagyományos ikonográfia szerint szeretettel öleli magához keresztjét, s aki fölfedi előttünk a pásztor és egyben a szeplőtelen Bárány arcát, amelyre – bámulatos képi megjelenítéssel – visszahull a világ és a történelem összes bűne. A Keresztúton elkíséri Õt Mária Magdolna – akit az olasz Monica Bellucci alakít – és János. Júdást pedig átkokat kiáltozó gyerekcsapat kíséri öngyilkosságának színhelyéig. Pilátust lelkiismerete gyötri, amelyet azonban az államérdek hamarosan legyőz. Felesége megpróbálja értelmezni álmát és egy megható jelenetben egy vásznat ad át Máriának, amivel majd az Fia – 25 percig tartó ostorozása során – kiserkent vérét törli föl.

A kegyetlen római legionáriusok ábrázolása is sokkoló, bár történelmileg fölöttébb valószínű, lévén, hogy a nehezen kordában tartható Palesztinában kellett szolgálatot teljesíteniük. Az antiszemitizmus keltésének vádjára reagálva Luca Pellegrini atya elmondta: a mozinéző általában automatikusan azonosítja magát a jó szerepével és szembehelyezkedik a vásznon ábrázolt rosszal. Ilyen értelemben elképzelhető, hogy valaki a rómaiak és a zsidók filmbéli magatartását ellenérzéssel fogadja. Ám a keresztény hit lényege éppen abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy Krisztus azért jött a földre, hogy szenvedése árán megváltsa a világot bűneitől. Tehát a II. Vatikáni zsinat tanítása szerint Krisztus haláláért nem lehet felelőssé tenni a zsidókat. A hívő katolikus rendező, Mel Gibson is elhatárolódott az antiszemitizmustól.

A nagyböjti időszakban bemutatott film hozzájárulhat hitünk megtisztításához, annak keresztényibbé tételéhez. Nem rejti véka alá, milyen nehézségeket kellett kiállniuk a keresztényeknek a történelem folyamán. Visszavezeti a nézőt a kereszt botrányához; ahhoz a kereszthez, amely Isten bölcsessége, szeretetének, a bűn és a halál fölött aratott győzelmének mérhetetlen jele.

Mint arról már hírt adtunk, II. János Pál pápa a film megtekintése után azt nyilatkozta, hogy dogmatikai problémákat nem vet föl a film, az Evangélium hiteles és realisztikus ábrázolásáról van szó; ugyanakkor az is köztudott, hogy a Szentatya nem nyilvánít hivatalosan véleményt művészi alkotásokról.

VR/MK