A kezdeményezésre felfigyelt az UNESCO is, amely január végéig saját oldalán népszerűsíti a magyar projektet, melynek keretében a MOME hallgatói olyan honlapot szerkesztettek, amely nemcsak képeken mutatja meg, hogyan néz ki most és hogyan nézhetett ki a 14–15. században a salföldi pálos kolostor, hanem rekonstruálták annak egykori hangzásvilágát is.
Mizsei Zoltán társszervező, zenekutató, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) kutatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenész tanára a műsorban felidézte: elsőként a helyszínen tapasztalták meg, hogy ma hogyan szólnak a gregorián énekek a romok között, ezt követően digitálisan rekonstruálták az egykori hangzásvilágot.
Így jött létre a honlap, ahol a speciális utómunkának köszönhetően úgy szólnak a gregorián énekek, mintha a kolostor sok száz évvel ezelőtt még álló falai közül hallgatnánk őket, de a környező erdők élővilágába is belehallgathat a látogató.
Mizsei Zoltán elmondta, hogy a MOME és a kőszegi FTI-ben működő Zenei Műhely közös munkájának eredményeként létrejövő projekt felkeltette az UNESCO érdeklődését is. A kezdeményezés ezért a világszervezet idei, „A hang napja” elnevezésű online programjában is bemutatkozik januárban.
Az egyházzenész beszélt arról is, hogy terveik között szerepel a jövőben egy nagyobb léptékű kulturális programsorozat létrehozása, amelynek során turisztikai applikációk vagy honlapok segítségével az érdeklődők meglátogathatják a romokat, és ott helyben részesülhetnek azokból a hangörökségi anyagokból, amelyek oda tartoznak, és amint lehet, programokat is szeretnének szervezni a Balaton-felvidéki romokhoz.
A projektről bővebben a palos.hangtaj.mome.hu oldalon olvashatnak, itt hallgathatók meg a különböző hangrekonstrukciók, köztük az Őszi hangtáj – Makkhullás és távoli ének a templomból című is.
* * *
A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete együttműködésével indított program tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint a kőszegi intézet zenei műhelyében elindított „Hangzó város” kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei.
A salföldi kolostorromhoz kapcsolódóan két hangzásvilágot jelenítettek meg: a gregorián zenét és a természet hangjait. Mindegyik hangzásvilág összetevőiből különleges gyűjteményt rejt a honlap.
A projekt honlapján olvashatunk többek között a pálos kolostorok gregorián énekeiről, és meghallgathatunk négy gregorián tételt a salföldi templommal egykorú, 15. századi pálos antifonáléból, Szent Mária Magdolna – a salföldi kolostor védőszentje – ünnepének zsolozsmájából.
A salföldi pálos kolostorról korábbi cikkünkben is olvashatnak.
Forrás: MTI; palos.hangtaj.mome.hu
Fotó: Borsodi Henrietta
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria