Kiengesztelődni a múlttal – Harangokat szenteltek Győrben advent 4. vasárnapján

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A felszentelés liturgiája előtt Sárai-Szabó Kelemen OSB, a Loyolai Szent Ignác bencés templom templomigazgatója köszöntötte a résztvevőket, a főpásztorok mellett – többek között – Borkai Zsoltot, Győr polgármesterét, Bogisich Ferenc üzletembert, aki vállalkozótársaival anyagilag segítette a harangöntés tervének megvalósulását, valamint Johannes Grassmayrt, az innsbrucki Grassmayr harangöntő műhely vezetőjét. Sárai-Szabó Kelemen elmondta, az ünnep örömét beárnyékolja, hogy Horváth Dori Tamás OSB, a győri Szent Mór Bencés Perjelség nyugalmazott perjele december 14-én elhunyt.

A felszentelési liturgiát követő szentmise főcelebránsa Várszegi Asztrik volt. A pannonhalmi főapát homíliájában a harangok történetét történelmi kontextusba helyezte, párhuzamba állította a győri harangok és a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház sorsát, emlékezve Horváth Dori Tamásra, akivel egy közös utazás alkalmával lehettek a moszkvai katedrális újraépítésének tanúi. Várszegi Asztrik kiemelte, a bencés rend 1802-ben történt visszaállítását követően Győrben a Jézus Társasága örökébe lépett azzal, hogy átvette a Loyolai Szent Ignác-templom és a hozzátartozó oktatási intézmény fenntartását. A pannonhalmi főapát emlékeztetett Bonaparte Napóleon 1809-es győri tartózkodására is. Várszegi Asztrik rámutatott arra, hogy Napóleon erőszakos nacionalizmusával egy olyan folyamatot indított el, amely csak az első világháború végén bontakozott ki: a „dinasztiák Európájának” felbomlasztása a „nemzetek Európájának” létrejöttét eredményezte. A főapát felhívta a figyelmet arra, hogy a győri bencés templom négy harangját az első világháború idején rekvirálták el.

1996-ban Várszegi Asztrik Horváth Dori Tamással Moszkvában tett látogatást II. Alekszij pátriárkánál. Moszkva és egész Oroszország pátriárkája arra biztatta bencés vendégeit, hogy tekintsék meg az akkor újraépítés alatt álló Megváltó Krisztus-székesegyházat a Kreml közelében. A székesegyház megépítését I. Sándor orosz cár kezdeményezte, hálából a Megváltó Krisztus tiszteletére, hogy Napóleon katonái 1812-ben elhagyták Moszkvát. A fogadalmi templomot Sztálin 1931-ben felrobbantatta. Egy szabadtéri uszodát létesítettek a helyén, amely 1989-ig működött. A szovjet rendszer bukása után úgy döntöttek az orosz állami és egyházi vezetők, hogy újraépítik a templomot a múlttal való kiengesztelődés jeleként. Várszegi Asztrik azt kívánta, a győri bencés templom új harangjai is hasonló szolgálatot teljesítsenek Isten dicsőségére: figyelmeztessenek a mindig időszerű megbékélésre.

A főpásztor ezt követően megfogalmazta a harangok hármas küldetését. Először is hívják az élőket, a keresztségben az Isten számára lefoglalt népet, továbbá emlékeztessenek arra, hogy a hívő embernek minden embertársa irányában küldetése van. A harangok második feladata az, hogy emlékeztessenek bennünket a halottainkra, azokra, akik már nincsenek köztünk, emellett pedig arra, hogy a mi életünk is véges, és úgy kell élnünk, ahogy a bencés regula tanácsolja a keresztény embernek: naponta gyarapodva a szeretetben. A harangok harmadik küldetése a jó és rossz közötti választásra való figyelemfelhívás. Várszegi Asztrik a jó és rossz közötti választás fontossága kapcsán kiemelte Jézus mélységes realizmusát: imádságában nem azt kérte az Atyától, hogy övéit szabadítsa meg ettől a világtól, hanem azt, hogy őrizze meg őket a rossztól. A főapát hangsúlyozta, a harangok hármas küldetése mellett a legfőbb, hogy Isten irgalmas szeretetére irányítsák a figyelmünket.

A szentmisét követően az új harangok közül a liturgia alatt a harangtoronyban elhelyezett, Szent Mártonnak és a Szent Ignácnak szentelt harangok szólaltak meg.

1916-ban, az első világháború idején a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletével a magyar templomok nélkülözhetőnek titulált harangjait elrekvirálták. Ez a bencés templom nyugati tornyában őrzött négy harang vesztét jelentette: az 1717-ben öntött Szent Miklós-, az 1656-ban készült Szent Mihály-, az 1727-ből származó Xavéri Szent Ferenc és Szent György-, illetve az 1737-es Szent Donát-harangot leszerelték és beolvasztották. Csak az 1744-ben Bécsben, Szent Ignác tiszteletére öntött, majd 1853-ban Kőszegen Szent Benedek nevére újraöntött harang maradhatott meg. 1916-tól 2016-ig ez volt a bencés templom egyetlen harangja. A harangrekvirálás 100., a templom felszentelésének 375. évfordulóján a győri bencés közösség kezdeményezésére, számos támogató adományából október 28-án az innsbrucki Grassmayr harangöntő műhelyben készült el a hat új harang, Szent Mór, Szent Mihály, Szent Ignác, Szent Márton, Szent Maurus és Szent Placidus tiszteletére ajánlva. Innsbruckból Rómába szállították a harangokat, amelyeket Ferenc pápa a december 7-i általános kihallgatás előtt megáldott a vatikáni VI. Pál terem előterében. December 11-én a Rómából Győrbe érkező harangokat ünnepélyes menet kísérte a Városháza elől a Széchenyi térre. A Szent Benedek-harang és az új harangok első együttes megszólalása december 24-én, karácsony éjszakáján, az éjféli szentmise előtt lesz. 

Fotó: Merényi Zita

Ikker Eszter/Magyar Kurír