Használjuk a médiát, vagy a média fal fel minket? – Hitvédelmi konferencia Budapesten

A negyedik hitvédelmi konferenciát Szabadhegÿ Gabriella, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kancellárja nyitotta meg. A rendezvény moderátora Visy László, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője volt.

A keresztény szellemiségű médiumok küldetéséről és az előttük álló aktuális kihívásokról szóló szimpóziumon Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora vázolta a Vatikán kommunikációval kapcsolatos intézményeinek történetét, kezdve a nyomdaalapítástól a Kommunikációs Titkárság létrehozásáig. Ez utóbbi intézmény egyesíti az Egyház legfőbb médiaszerveit.

A magyarországi folyamatokról szólva az előadó többek között megemlítette, hogy elindult a hazai Egyház Facebook-oldala.

„Azon a téren mutatkozik bizonytalanság, hogy az új médiafelületek által hogyan lehetne előrevinni az életet” – tette hozzá Martos Levente Balázs. –

Már Szent II. János Pál pápa jelezte, hogy a média külön világ, nem pusztán eszköz.

A világjárvány miatt széles körben elfogadottá vált az online tér, és úgy látszik, hogy a tanítás, a liturgia, a lelkivezetés így is működik – mondta az előadó. – Kérdés, hogy milyen mértékben maradjanak meg ezek a lehetőségek a jövőben.

Éppígy kérdés például az is, hogy milyen magatartás a megfelelő egy pap részéről az új közösségi médiafelületeken szerepelve.

Fontos a médiahasználók (személyiség) védelmének biztosítása. Tudjuk, „az internet nem felejt” – de hol van a helye ebben a térben a megbocsátásnak?

Tudjuk, hogy „ami nincs az interneten, az nem is létezik”, csakhogy Isten akkor is létezik, ha éppen nem tudunk róla beszélni.

Sok a megválaszolatlan vagy feszítő kérdés a digitális világgal kapcsolatban, ugyanakkor képesek vagyunk megtanulni a média működését, és ezt meg is kell tennünk, hiszen a médiahasználat során jelentős igény van a minőségi tartalmakra is – zárta előadását Martos Levente Balázs.

Lázár Kovács Ákos egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője a fiatalok médiahasználatáról, valamint a médiaoktatásról beszélt. Az intézetvezető mint a Kommunikáció Katolikus Világszövetsége (SIGNIS) európai régiós vezetője kifejtette, hogy a média-világszövetségen belül műhelyek alakultak, amelyek azt kutatják, hogy az egyházi közösségekben mit lehet elérni a médiaoktatás által. „Nem vermelhetjük el a kreativitásunkat, rugalmas viszonyt kell kialakítanunk a média világával, hogy érvényesen lehessünk jelen az Istenbe vetett hitünkkel ezen a téren” – szögezte le az előadó.

Tudomásul kell vennünk, hogy a fiatalok médiakapcsolata az „anything goes” (bármi lehet) alapján alakul – mondta Lázár Kovács Ákos, és Marshall McLuhan filozófus nyomán megjegyezte: már nem a tartalomközvetítés a lényeg, hiszen nincsenek is igazodási pontok a digitális térben, minden egyformán érvényes, a hagyománynak nincs már kötelező ereje.

Észre kell vennünk, hogy az adott médium a saját beszédmódjára kényszeríti a felhasználót, már nem eszköz tehát, hanem fogyasztó: a felhasználó figyelmét fogyasztja, emészti, s közvetve falat épít Istennel szemben, például azzal is, hogy a morális tartalmakat szegregálja.

A magyar fiatalok 30 százaléka médiafüggő, ez azt jelenti, hogy „rendszeres tudatmódosítás” alatt áll – mondta Lázár Kovács Ákos. – A fiatalok a közösségi médián lógnak hétköznap 6–7 órán át, és ez hétvégén 10-12 órára nő.

Az új generációban tudatosítani kell, hogy

a „médiadémont” perszonalizálni kell, „a saját képünkre és hasonlatosságunkra kell formálni”; ne vegyék át az életünkben az uralmat az okoseszközök, hanem a saját, egyedi, megismételhetetlen személyiségünkhöz „szervüljenek ezek a médiumok”.

Süveges Gergő újságíró, a Kossuth rádió műsorvezetője a konferencián egy rádióműsor részletét lejátszva mutatta be azt a szituációt, amikor a keresztény újságíró-műsorvezető morális döntési helyzetbe kerül, és alig tíz másodperc alatt kell választania aközött, hogy a közszolgálatiság elvének megfelelően inkább nem hangoztatja az interjúalany által mondottaktól eltérő keresztény meggyőződését, vagy élő adásban tanúságot tesz a hitéről, nem hallgatja el a véleményét.

A megoldás az adott esetben az lett, hogy a műsorvezető szóban röviden jelezte a fenntartását, majd továbblépett az interjú folyamatában. Döntése óhatatlanul tartalmazott etikus és etikátlan mozzanatokat is, attól függ, hogy a dilemma melyik szempontjából tekintünk rá.

Mindenki kerülhet morális dilemmahelyzetbe. Ilyen esetre nincsenek receptek, keresztény felelőssége tudatában ki-ki maga dönt a lelkiismerete, a képességei, a lélekjelenléte, a belátása szerint, s meglehet, döntése etikus és etikátlan mozzanatokat is tartalmaz majd

– mondta Süveges Gergő. 

Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) kommunikációs vezetője „a hírvivők felelősségéről” szólva fotók segítségével mutatta be az MMSZ szolgálatát az ukrajnai menekültválság során.

Elismerően beszélt kollégái, köztük a fotósok profi és odaadó munkájáról. Mint mondta, „Vecsei Miklós [az MMSZ alelnöke – a szerk.] jelölte ki azt az irányt, hogy a képekkel kommunikálunk: általuk híreket, komplex információkat is tudunk közölni. A kép mellett megjelenő szöveg pedig nem magyarázat, hanem mellérendelt közlés, hozzáad valamit a képi információhoz.” A gyakorlat azt mutatja, hogy ez az irány jó, a magyar fotókat előszeretettel használják a nemzetközi máltai médiafelületeken.

„Megmutatjuk a drámát, de nem hatásvadász módon” – tette hozzá Romhányi Tamás, aki ismertette a máltai kommunikáció alapelveit is, többek között azt, hogy „büszkék vagyunk a munkánkra, ami értékes; nincs takargatnivalónk. Bár nem toljuk magunkat előtérbe, de nem is hallgathatunk arról, amit tapasztalunk. S amit teszünk, az nem a magánügyünk, hiszen másokért tesszük”.

Kuzmányi István, a Magyar Kurír hírportál és az Új Ember hetilap igazgató-főszerkesztője előadásában tíz év katolikus médiában eltöltött idő alatt összegyűlt tapasztalatai és egykori váradszőlősi plébánosának szavai alapján vezérelvként ajánlotta, hogy a rossz elleni harcban „nem a negatív erők ellen kell küzdenünk, hanem a jót kell tennünk”, és Loyolai Szent Ignác tanácsát megfogadva: „ha elhatalmasodik a gonosz, még nagyobb jóval kell válaszolnunk”. Kuzmányi István elmondta, az általa vezetett médiumokban jellemző törekvés, hogy „nem valakivel, vagy valamivel szemben fejtjük ki a meggyőződésünket, hanem azért, mert azt önmagában is értékesnek tartjuk.”

Az igazgató-főszerkesztő hozzátette: Jelenits István piarista szerzetestől azt tanulta, az emberi kérdésekre nem kell minden esetben magabiztosan rávágnunk a választ, nem ettől vagyunk jó katolikusok; „elsősorban maradjunk normálisak”.

Kuzmányi István felhívta a figyelmet arra is, hogy a sajtóban sajnálatos módon eluralkodott a tényközlés és a véleményműfajok keverése.

Az egyházi médiumokban kiemelkedően jelentős a fotók minősége, a kiválóan képzett fotós szakemberek munkája, valamint természetes kell hogy legyen az Egyház vezetőjének tisztelete.

Munkánk alapeleme, hogy nem közömbös számunkra a másik ember sorsa, a tőlünk mégoly távol élő katolikus testvéreinké sem”

– hangsúlyozta Kuzmányi István.

Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió (MKR) főszerkesztője az egyházi médiában jelen lévő tematizációs trendekről és e tematizáció kiszélesítéséről beszélt, „Ti adjatok nekik enni!” címmel. A csodálatos kenyérszaporítás evangéliumi történetét alapul véve kifejtette, hogy Jézus üzenete kevésbé a hittanról, sokkal inkább az élet-tanról szól, sőt az ember praktikus igényeire is válaszol.

Az Egyház nem vonulhat vissza a sekrestyébe; a katolikus médiának képviselnie kell a keresztény értékeket a társadalomban, a közéletben, és nem szabad  pusztán egyházi kérdésekkel foglalkoznia.

„A világ minden dolga szóba hozható, a vitatott ügyek is. Szükséges és igen jó a központi, egyházias média, de a »Ti adjatok nekik enni!« krisztusi felszólítás jegyében törekednünk kell táplálékot adni mindenfajta éhségre” – hangsúlyozta az MKR főszerkesztője.

Madocsai Bea katolikus újságíró a médiumokban lehetséges evangelizáció távlatairól és korlátairól tartott előadást. Vallja, hogy az Emmánuel közösség tagjaként nap mint nap megéli küldetését, az örömhír magvetését az emberi kapcsolataiban és újságíróként is a munkájában: „Az evangelizáció lehetősége végtelen, s persze vannak emberi korlátaink, de tisztáznunk kell: a mi szerepünk a kezdeményezés, a jó hír hirdetése. A gyümölcsöt majd Isten érleli.”

A médiumok az újságírók számára napjaink „háztetői”, ahonnan mindenki számára hirdetnünk kell az evangéliumot a Szentlélek erejével, az emberek iránti szeretetből

– tette hozzá Madocsai Bea, aki szorgalmazta a szakmai műhelymunka megszervezését a katolikus médiában dolgozók napi gyakorlatában.

*

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen Szikora József és Visy László vezetésével keresztény blogok szerkesztői – Kóczián Mária (talita.hu, keresztény női magazin) és Köntös László (megvanirva.hu, református lelkipásztorok, hívők blogja) – beszéltek a mindennapi munkájuk során megélt keresztény küldetésükről, az online térben vívott harcaikról, sikereikről és csalódásaikról, a blogolók szabadságáról és kiszolgáltatottságáról.

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír