Az egyházi házasságkötések egyik központi eleme a házasulandó felek eskütétele. Az eskü mint egy szent fogadalom társul a házasulandók nyilatkozatához, és teszi a házasságot Isten törvénye szerinti házassággá, továbbá megerősíti a felek szabadon kinyilvánított házasságkötési szándékát. Magyarországon a házassági eskü a római, a görögkatolikus, valamint a protestáns házasságkötéseknek is fontos része. Érdekes tény azonban, hogy ez az európai egyházmegyék túlnyomó többségében ebben a formában hiányzik a szertartásrendből.
„Isten engem úgy segéljen, Nagyasszonyunk, a Szeplőtelen Szűz Mária és Istennek minden szentjei, hogy a jelen lévő ……….. szeretem, szeretvén magamhoz veszem/hozzá megyek feleségül, Istennek rendelése szerint, a keresztény Anyaszentegyháznak szokása szerint, és hogy őt el nem hagyom holtomiglan, holtáiglan semminemű viszontagságban, Isten engem úgy segéljen.
……….., 19……………
………………….eskető pap
…………….tanu ……………….tanu”
A házaspár tagjai 1948 előtt az eskü szövegét ehhez hasonló, díszes dokumentumban, az eskető pap és két tanú aláírásával, valamint pecséttel hitelesítve is megkapták a szertartás végén. Ez a dokumentum került elő a pécsi egyházmegye könyvtárának állományvédelmi tisztítása során.
A római és görögkatolikus, református és evangélikus házassági eskük szövegéről ITT olvashatnak.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria