Hogyan kerültek Kölnbe a Szent Háromkirályok ereklyéi?

A három szent király ereklyéi 1164. július 23-án érkeztek Kölnbe. Ekkor hozta ugyanis Rainald von Dassel érsek a német városba az értékes relikviákat.

Gáspár, Menyhért és Boldizsár becses ajándékokat hoztak a gyermek Jézusnak, de ők maguk is megajándékozva tértek haza, és ereklyéik Köln városát is gazdaggá tették, hiszen miattuk kereste fel zarándokok sokasága a Rajna-parti települést, és hozott számára fellendülést a középkortól kezdve, ami mind a mai napig tart.

Közel kilencszáz éve őrzik a három szent király ereklyéit Kölnben. Felvetődik újra a kérdés, kik is voltak ők? Valóban királyok és szentek? Fontos ez egyáltalán? Különösen gyerekek kérdeznek rá az ereklyéket rejtő arany szarkofág előtt, hogy valóban a királyok csontjait tartalmazza-e Nikolaus von Verdun 13. századi alkotása? 850 évvel ezelőtt senki nem kételkedett ebben, míg ma sok ember pontosan szeretné tudni a választ.

Egy legenda szerint a három szent király csontvázait először Konstantinápolyban őrizték, ahova Szent Ilona, Nagy Konstantin római császár édesanyja vitette Gáspár, Menyhért és Boldizsár földi maradványait, miután egy Palesztinában tett zarándoklaton rájuk bukkant. Később a csontok Milánóba kerültek, s mikor 1162-ben Barbarossa Frigyes császár meghódította a várost, kancellárja, Rainald von Dassel kölni érsek birtokába kerültek. Hogy a császár ajándékaként jutott hozzá, vagy egyszerűen rájuk tette a kezét, nem ismeretes. Tény, hogy háborús zsákmányként, győzelmi menettel vitette az értékes ereklyéket Kölnbe. Az út során eleinte nem keltett figyelmet a felvonulás, ezért Dassel érsek megállókat iktatott be, és szentmiséket tartott, ezzel hívva fel a figyelmet a vallási kincsre. Így válhatott „Sancta Colonia”, vagyis Köln Róma és Santiago de Compostela mellett Európa leghíresebb zarándokhelyévé.

Hogy az ereklyék jelentőségét még inkább hangsúlyozzák, megbízták Nikolaus von Verdunt, a kor leghíresebb aranyművesét a míves ereklyetartó elkészítésével. A mester negyven éven át dolgozott a világ legnagyobb aranyszekrényén. A kölniek számára azonban még ez sem volt elég nagy, ezért egy második „tartót” is rendeltek: ez lett az új kölni dóm. A Rajna-parti város polgárai arra vágytak, hogy az új katedrális a Föld legnagyobb temploma legyen. Így épült meg a gótikus remekmű, mely a Szent Háromkirályok ereklyéi nélkül sosem valósult volna meg.

Hosszú időn át elképzelhetetlen volt, hogy megkérdőjelezzék az ereklyék hitelességét. A 19. században ébredt tudományos érdeklődés nyomán vetődött csak fel a kérdés, így 1864. július 21-én megnyitották a szekrényt. Egy 12, egy 30 és egy 50 éves férfi teljes csontvázát találták benne. A megállapított három életkor nem mondott ellen annak, ahogyan számos ábrázolás mutatja a királyokat.

Nem ez volt az első meglepetés – száz évvel később, 1979-ben megvizsgálták az ereklyéket borító textíliákat is. Az eredmény: szír damaszt és selyem a 2. vagy 3. századból, valóban az ókorból, de nem Jézus idejéből. A csontokat magukat nem vizsgálták, a Szent Háromkirályok ereklyéinek tisztelte vallási jámborság kérdése. Így pontosan nem tudjuk megmondani, kiknek a maradványait rejti a díszes szarkofág. Goethe számára a legendák és tények sajátos egyvelege jelenti a történet varázsát.

Forrás: dpa

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír
(té)