Hogyan tarthatók fenn a társadalmi vállalkozások? – Szabadszálláson a Sentinel program nyomában

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Varázslatos helyre érkeztünk. Egy hathektáros alföldi erdő közepén álló tanyán, a Strázsa Tanyán egy Down-szindrómás fiatal irányít minket a parkolóhelyre. Kezet fogunk, bemutatkozunk. A fiú egyike a vendéglátással foglalkozó Strázsa Tanya munkatársainak. Mint társadalmi vállalkozás ez a Bács-Kiskun megyei Szabadszállás melletti, felújított, a vendéglátás céljára kialakított egykori tanya is csatlakozott a két éve indult Sentinel programhoz. Ide hivatalos az a nemzetközi csapat, mely az Európai Unió finanszírozásában, hat közép-európai ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Németország, Olaszország, Szlovénia – részvételével próbálja együttműködésben segíteni a térség társadalmi vállalkozásait. Ezek a vállalkozások megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával egyszerre vállalnak gazdasági és szociális szerepet.

Magyarországon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) és a KONETT Team hét társadalmi vállalkozást vont be a mentorálási programba, és nyújt ezzel számukra fejlődési lehetőséget. A mentorszolgáltatás célja a vállalkozások fenntartható működésének biztosítása, a térségben működő társadalmi vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, vállalkozói szemléletük fejlesztése.

A társadalmi vállalkozások akkor hitelesek, ha fontos társadalmi szerepet játszanak, ha a gazdaságossági szempontokkal szemben a közjót is figyelembe veszik – erről beszélt 2015-ben Ferenc pápa a szövetkezetekhez, közösségi gazdaságokhoz intézett beszédében, és azt fogalmazta meg, hogy az esélyegyenlőség, környezettudatos magatartás mind-mind csak üres szólamok maradnak, ha a gazdasági érdekek felülírják, rendre megelőzik a társadalmi érdekeket, a közösségi, emberiességi szempontokat. A Sentinel olyan modelleket támogat és épít, melyekben érvényesül a szociális szemlélet, és üzletileg fenntarthatóak.

A Sentinel programban részt vevő magyar vállalkozások évek óta jelen vannak gazdasági szereplőként a piacon, foglalkoztatottjaik olyan rétegekből kerülnek ki, akik megváltozott munkaképességük miatt a nyílt munkaerőpiacon nem kaphatnak esélyt. Vannak, akik értelmi sérülteket, látássérülteket, hajléktalanokat, alacsony iskolai végzettségű fiatalokat, munkanélküli roma embereket foglalkoztatnak. Milyen a jelenük és milyen nehézségekkel néznek szembe a jövőben?

Magyarországról olyan társadalmi vállalkozásokat vonhattak be a programba, melyek kevésbé fejlett terülteken működnek. A külföldi partnerek részvételével zajló kétnapos tanulmányút két vállalkozás helyszínére vezetett. Az első napon a Strázsa Tanya volt az úti cél, a másodikon Gyulaj, ahol az MMSZ Hetedhét Határ Szociális Szövetkezetének keretében 2015 óta működik húsfeldolgozó és növénytartósító üzem.

A nemzetközi csapat Strázsa Tanyán tett látogatásán részt vettek a projektbe bekapcsolódott vállalkozások képviselői is, közülük négyen be is mutatkoztak. A Strázsa Tanya tevékenységét Némethné Horváth Beáta ügyvezető tulajdonos távollétében Monostori Ágnes mutatta be. A vendégház története 2007-ben kezdődött, és a tulajdonosok meggyőződésének szellemében – ha nem fejlesztünk, visszafejlődünk – gyors léptekkel fejlődött. Az eredetileg családi nyaralóként szolgáló tanyaépületet 2011-re alakították át nagyobb csoportokat befogadó igényes vendégházzá. L alakban két tornácos parasztház épült össze, benne kisebb-nagyobb szobákkal. A tornácon padokkal, az épület előtti füves térségen focizásra alkalmas térrel, szemben a híressé vált, fogyatékkal élő és ép gyerekeknek is kihívást jelentő „paraparkkal”. 2012 óta fogadnak értelmi sérült fiatalokat, akiket Strázsapróba elnevezéssel készítenek fel az önálló életvitelre. 2015-ben újabb lépést tettek, és rehabilitációs akkreditációs foglalkoztatóvá váltak. Hosszú távú foglalkoztatást biztosítanak értelmileg sérült fiataloknak. 2016-ban váltak szociális szövetkezetté. 2017-ben támogatott lakhatást teremtettek hat náluk dolgozó értelmi sérült fiatalnak. Szabadszálláson kézműves műhelyt működtetnek, ahol ugyancsak megváltozott munkaképességű munkavállalók készítenek igényes, a Strázsa Tanyához köthető ajándéktárgyakat. 2018-ban elérték a 6500 vendégéjszakát, árbevételük pedig egyik évről a másikra szinte megduplázódott. A fejlesztés nem állt meg: újabb vendégszobákat újítanak fel, családi szabadidőparkot létesítenek, és wellnessrészlegük is lesz. Jelenleg huszonnégy megváltozott munkaképességű dolgozójukkal tizenkét ép munkatárs dolgozik együtt.

A fejlődés látványos, de Ágnes nem hallgatja el a nehézségeket sem. „Értelmi fogyatékos embertől természetesen nem várható el ugyanaz a teljesítmény. Mi maximálisan figyelembe vesszük azokat a tényezőket, amelyek miatt foglalkoztatottjaink megváltozott munkaképességűek lettek. De elvárjuk, hogy valamilyen hasznos munkát végezzenek. Sokszor azt tapasztaljuk, szociális foglalkoztatónak tartják a munkát, ahol csak úgy eltöltik az időt. Ahhoz, hogy termékeink eladhatóak legyenek, tökéletesnek kell lenniük. Szociális szövetkezetként a Strázsa számos pályázati formába nem fér bele. Nem áll egy platformon a nonprofit szervezetekkel, mert profitot termel, de ahhoz nem eleget, hogy a befektetőknek érdekes legyen” – tárja fel a problémákat Ágnes. Nagy gond mindemellett, hogy nem találnak diplomás munkaerőt például marketinges munkára, sem az állatsimogatóhoz állatokhoz értőt. „A bér finanszírozása kiszámíthatatlan. Legfeljebb egy évre tudunk szerződést kötni, akkreditált foglalkoztatóként évente kell pályázunk az állami támogatásra.” A Sentinelt viszont méltatja: „A program fontos számunkra, mert valljuk, érdemes összefogni, hálózatot építeni. Magyarországon nem ismertek a társadalmi vállalkozások. Ha többen vagyunk, összefogva tudjuk képviselni az érdekeinket, és be tudjuk vinni a társadalmi érdeklődés terébe ezt a vállalkozási formát.”

A Sárospatak melletti kis községben, Vámosújfaluban működő Búzavirág Alapítvány munkáját Németh Márta mutatta be. Ő korábban a Vakok Intézetében dolgozott, állami gondoskodásban élő fiatalokat tanított. A gyerekek bizonytalan jövője sarkallta cselekvésre. Így kezdődött a Búzavirág Alapítvány élete. Megfelelően kicsi települést kerestek letelepedésre, hogy be tudjanak illeszkedni. Lakhatást teremtettek a fiataloknak, önálló lakásokat, hogy házasodni, gyereket vállalni is tudjanak. Számukra alakítottak ki gazdasági tevékenységet, amellyel fenn tudják tartani az életvitelüket. Kézműves műhelyeket hoztak létre, kezdve a kosárfonástól a kerámiáig. Ötven megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. Hogy több lábon álljon vállalkozásuk, táborozó, kiránduló osztályokat, csoportokat fogadnak, akiknek szállás és ellátás nyújtása mellett lehetőséget adnak a kézműves munkába való bekapcsolódásra, melynek során fogyatékkal élő mester tanítja őket.

Kecskeméten működik a Máltai Szeretetszolgálat egyik projektje, a Homoki Varázskert, amit Fülöp Ágnes mutatott be. 2012-ben az MMSZ Gyógyít-lak programjával indult tevékenységük, melynek során a természet, munka és közösség gyógyító erejére építve vontak be gazdálkodó tevékenységbe hajléktalan embereket. Egyhektáros területet művelnek meg, gyógynövényeket, gyümölcsöt termesztenek, és néhány éve megkezdték termékeik saját feldolgozását. Ők is a szociális szövetkezeti formát választották, de a humanitárius cél eddig mindig előnyt élvezett tevékenységük alakításában. Ágnes arról beszélt, döntéshelyzet elé kerültek: Mi legyen a fő profil, a rehabilitáció vagy a gazdasági feladatvállalás? Ha az üzleti tevékenységet hangsúlyozzák, a kertművelés és a növénytermesztés legyen az irány, vagy az igényesebb munkát megkövetelő, de látványosabb eredményt hozó feldolgozás? Termékeikkel – dzsemek, teák és fűszernövények, különlegességnek számító lilaburgonyachips – keresik a jövő útját.

A szegedi Remodel Stúdió az átlagnál alacsonyabb végzettségű pályakezdő fiatalokat készít fel bútorrestaurálási – asztalos és kárpitos – munkára. Nem antik bútorokat, hanem lomtalanításkor utcára rakott nosztalgiabútorokat újítanak fel. Mindezt olyan igényességgel, hogy öt éve már önfenntartókká váltak. A jövőbeli bővítés azonban nekik is alapkérdés – mondta el Kiss Mónika ügyvezető.

A Sentinel keretében az MMSZ és a KONETT Team képzési programjával, a külföldi tapasztalatokat is kamatoztatva kíséri továbbra is a vállalkozások útját – hangsúlyozta Mészáros Eszter projektmenedzser. 

Fotó: Bánlaki Szabolcs

Trauttwein Éva/Magyar Kurír