Imatalálkozót tartottak Munkácson

Ligy Payyappilly szerzetesnővér a találkozó elején tartott elmélkedésében evangéliumi példabeszédeket idézve arra hívta az imádságos alkalom résztvevőit, hogy gondolkodjanak el az igazi gazdagság lényegéről.

Ha összehasonlítjuk a gazdag ifjút és Zakeust, aki szintén nem volt szegény, látjuk, hogy nagyon különbözően élték meg a Jézussal való találkozást. Az első feldúltan ment el, a második pedig annyira szeretett volna találkozni az Úrral, hogy felmászott egy fára; kereste a módját, hogy elérje vágyát. Mennyire különbözik Zakeus viselkedése a Jézussal való találkozás után és a gazdag fiatalember állapota, akinek még a nevét sem említi a Szentírás. Zakeus nem bánkódik, hanem örömmel jelenti be, hogy megjutalmaz mindenkit, akit becsapott – fejtette ki Ligy nővér.

Továbbfűzve gondolatmenetét az emberek közötti kapcsolatokra és a nyitottság fontosságára irányította a figyelmet. „A kapcsolatokban a kereszténynek nem szabad falat emelnie maga és mások közé, hanem hidakat kell építenie.

Isten arra teremtett minket, hogy áldássá legyünk egymás számára.”

Emlékeztetve a találkozó céljára – a közös imára országunk békéjéért – a szerzetesnővér felhívta a figyelmet arra, hogy kevesen imádkoznak: „Miért nem térdelünk le mindannyian az Úr elé? Miért nem űzzük el a gonoszt? A gonoszságot imával és böjtöléssel lehet kiűzni Ukrajnából.”

Ligy nővér elmékedése után énekes szentségimádást tartottak.

A találkozót lezáró szentmisét Fizer Jenő, a munkácsi székesegyház káplánja mutatta be.

A liturgia elején megemlékezett a nap liturgikus szentjéről, Szent II. János Pál pápáról, akit a béke zarándoka jelzővel is szoktunk illetni. „Megértjük, mennyire közel áll hozzánk, velünk van ebben a háborús időszakban, hazánk szenvedéseiben. Ezért ezen a szentmisén az ő közbenjárását kérjük hazánkért, hogy elérkezzen Isten igazi békéje.”

Prédikációjában a szónok Szent Pál alakjára irányította a figyelmet, aki városról városra járt, beszélt Jézus Krisztusról, és közösséget alapított. Arra buzdította a találkozó résztvevőit, hogy amikor hazatérnek plébániájukra, ott építsenek közösséget.

„Mindenkinek megvan a maga küldetése, mindenki fontos az Egyházban, mert az Egyházat mi alkotjuk. Fontos, hogy egy lelkigyakorlatokon való részvétel után segítsünk másokat arra, hogy ők is találkozzanak Jézussal” – mondta Fizer Jenő atya.

Forrás: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Szent József Nővérek Kongregációja

Magyar Kurír