Interjú Louis Raphaël Sako bíborossal a Ninivei-fennsík megszállásának 10. évfordulóján

„Az Iszlám Államot legyőzték, de ideológiája továbbra is erős és széles körben elterjedt, és nem csak Irakban. Ma aggodalomra ad okot a különböző politikai frakciók közötti feszültség, néhány szomszédos ország befolyása Irakra, a biztonság hiánya, a korrupció, a munka és az egészségügyi ellátás hiánya. Mindez nagy bizonytalanságot jelent a jövőre nézve, ami sok irakit, főleg keresztényt a kivándorlásra ösztönöz” – mondta a bagdadi káld pátriárka az iraki kereszténység bölcsőjének számító Ninivei-fennsík Iszlám Állam általi megszállásának 10. évfordulóján.

2014. augusztus 6-áról 7-ére viradó éjjel körülbelül 120 ezer keresztény menekült el sietve a fennsík városaiból és falvaiból azzal a kevéssel, amit sikerült magukkal vinniük, miközben az Iszlám Állam milicistái és több esetben muszlim szomszédaik is fosztogatták a hátrahagyott javaikat. A legtöbb keresztény az iraki Kurdisztán városaiban: Erbíl Ankawa nevű keresztény negyedében, Dahúkban, Zahóban és Szulejmánijjában talált menedéket, őket a káld egyház fogadta be. Június 10-re a terrorszervezet elfoglalta Moszult, és bevezette az iszlám törvénykezést.

Tíz évvel később, annak ellenére, hogy ezeket a területeket 2017-ben felszabadították, és a helyi egyházak különféle humanitárius szervezetek – például a Szükséget Szenvedő Egyház (Aid to the Church in Need) – támogatásával újjáépítették a házakat, iskolákat és templomokat, „a keresztényeknek csak mintegy 60 százaléka tért vissza Moszulba és a Ninivei-fennsíkon lévő falvaikba – jelentette ki a káld pátriárka. – Sokan úgy döntöttek, hogy Kurdisztánban maradnak.”

Becslések szerint havonta körülbelül száz keresztény család hagyja el Irakot. „Ez hatalmas csapás” a helyi keresztény jelenlétre nézve: az egykor másfél millió hívőből álló közösség ma kevesebb mint 500 ezret számlál. A káld patriarkátus adatai szerint 2003 és 2023 között mintegy 1275 keresztényt öltek meg Irakban. Köztük papokat is, mint például Ragíd Ganni atyát és Paulosz Farádzs Rahho moszuli érseket. Ugyanebben az időszakban a szélsőségesek és az Iszlám Állam 85 templomot és monostort bombázott le Bagdad, Moszul és Bászra között, valamint 23 ezer keresztény és más kisebbségi házát foglalta el.

„Úgy tűnt, hogy az exodus megállt, vagy legalábbis lelassult. Sajnos a tavaly szeptember 26-i tűzvész után, amely egy esküvő alatt történt Karakosban, és amely 114 ember halálát okozta, további kétszáz pedig megsérült, sok család elment – tette hozzá Sako bíboros. – A kormány megállapította, hogy a tűz baleset volt, de senki sem hitte el ezt a verziót. Egy olyan tűz, amelynek a felelőseit valójában nem sikerült megállapítani.”

A bíboros megismételte: „A védelem, a jogi biztosítékok hiánya sokakat kivándorlásra kényszerít. Ez valódi tragédia. Az elmúlt hetekben minden politikai vezetővel és diplomáciai képviselővel találkozni akartam, hogy megerősítsem az Egyház elkötelezettségét az ország iránt. Megtesszük, amit tudunk azzal, amink van.”

De a szolidaritás önmagában nem elég. Ahhoz, hogy az iraki – és nem csak a keresztény – lakosság reményét és bizalmát visszaadják, a pátriárka aláhúzta, hogy „meg kell törni a szekták és törzsek még mindig ellenálló mentalitását. Modern, demokratikus, polgári államra van szükségünk, amely az állampolgárságon alapul. Nem beszélhetünk többé többségről, kisebbségről, keresztényekről, zsidókról, síitákról, szunnitákról, jazidikról és így tovább, hanem állampolgárokról. Mindannyian állampolgárok vagyunk, egyenlő jogokkal és kötelességekkel. A kormánynak és a politikai pártoknak meg kell szüntetniük a vallási feszültségeket azáltal, hogy minden vallási és nemzeti hátterű embert bevonnak. Ezenkívül az igazságszolgáltatást a bíróságokon kell gyakorolni, nem pedig azokon kívül, és nem szabad a törzsi bosszúállásra bízni. A vallásoknak is hozzá kell járulniuk, naprakésszé kell tenniük magukat, újra fel kell fedezniük az Isten és az ember közötti kapcsolatot, anélkül, hogy a spirituális üzenetet eszközként használnák. A vallásnak nem szabad belépnie a politika színterére. Ily módon a hangsúlyt a szakértelemre helyeznék, sok képzett iraki arra lesz ösztönözve, hogy visszatérjen az országba, a beruházások és a munkahelyek száma növekedni fog. Mindez hozzájárul az ország újjáépítéséhez és jólétéhez” – fogalmazott az interjúban Louis Raphaël Sako bíboros, káld pátriárka.

Fordította: Hollósi Judit

Forrás: AgenSIR

Fotó: Daniele Rocchi/AgenSIR

Magyar Kurír