A zsidók számára Jeruzsálem a Templom városa és a régi Izrael fővárosa. A keresztények Jézus kereszthalálát és feltámadását, tehát hitük lényegét kötik a városhoz. A muszlimok számára is szent hely: a hagyomány szerint itt történt, hogy Mohamed próféta a Szikláról fénylépcsőn szállt fel az égbe, amit a Korán „éjszakai utazásként" ír le, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez, ezért Jeruzsálem a muzulmánok harmadik legfontosabb szent hely Mekka és Medina után.
Jeruzsálemet először Kr. e. 2000-ben említik. A Krisztus előtti első évezredtől kezdve a régi Izrael központja volt. Dávid foglalta el végleg, ő tette királyságának fővárosává. A Salamon által felépített templomnak köszönhetően vált a város a Jahve-kultusz központjává. Kr. e. 63-ban a rómaiak meghódították, majd Kr. u. 70-ben egy felkelés leverésekor lerombolták Heródes templomát, mindössze a nyugati fal – közismertebb nevén a Siratófal – maradt meg, amely a zsidók számára a földkerekség legszentebb hellyé vált. A keresztény-bizánci uralom után a VII. évszázadtól a perzsák vették át az uralmat Palesztina felett. Azóta Jeruzsálem muszlim uralom alatt volt – kivéve a keresztes háborúk alatti rövid időszakot (1099-1187). Az oszmán uralom a XVI. századtól a brit mandátumterület 1920-as kimondásáig tartott.
1948-tól 1967-ig Jordánia és Izrael osztozott a városon. Az izraeli parlament 1980-ban „Izrael örök fővárosának" nyilvánította Jeruzsálemet, ezt azonban nemzetközi körök nem fogadták el. A nagykövetségek ma is majdnem kizárólag Tel Avivban vannak.
2007-es adatok szerint a városban mintegy 750 000 ember él, 64% zsidó, 32% muszlim és 2% keresztény.
Magyar Kurír