A jubileumi papi zarándoklat utolsó előtti napja Ein Karemben kezdődött, Keresztelő Szent János templománál, ahol a Zakariás hálaénekét megjelenítő díszes, magyar nyelvű kerámiatábla előtt Lengyel Donát atya szólt a zarándokokhoz, paptársaihoz.
Beszélt az Úrnak való mindennapi félelem nélküli, szeretetben való szolgálatról és Zakariás hálaénekéhez kapcsolódva arról is: amikor az ember énekelve imádkozik, még jobban átgondolja, átérzi a szavakat.
A Mária és Erzsébet találkozásának helyén emelt Ein Karem-i Látogatás templomában tartott, Erdő Péter bíboros által vezetett szentmisén Garaczi Gergely atya mondott szentbeszédet.
Kiemelte: Mária és Erzsébet találkozása Isten és az ember találkozása volt; de két asszony és két magzat találkozása is, a Szentlélek – a titkos rendező – által irányítva. Kitért arra is, mi, mai keresztények láttuk az üdvösség megvalósulását, amit Keresztelő Szent János még nem látott, csak hirdetett. Garaczi Gergely kórházlelkészként megélt tapasztalatai alapján azt is felidézte: sokszor elég egy Miatyánk elmondása, és az emberek megrendülnek, sírni kezdenek, sőt, van olyan beteg is, aki ettől testben megerősödik.
A következő úti célok ezen a napon Betánia – ott Lázár sírja – és a Sion-hegy voltak. Utóbbi helyszínen a zarándokok imádkoztak az utolsó vacsora termében és megtekintették Dávid király sírját is.
Szombaton elsőként a betlehemi Születés-bazilikába zarándokoltak a résztvevők, akik előbb a Születés barlangjában, Jézus születésének helyén fohászkodtak, majd a Szent Katalin-kápolnában vettek részt az Erdő Péter bíboros által celebrált szentmisén.
A nap – és egyben a zarándoklat – utolsó állomáshelye Emmausz volt, ahol a hagyomány szerint a kenyér megtörése közben két tanítvány felismerte a feltámadt Jézust.
A kapcsolódó bővebb képgaléria ITT tekinthető meg.
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Csapó Viktória
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria