Ternyák Csaba homíliájában kiemelte a hit jelentőségét, a gyógyítás, a beteggondozás, a vallás fontosságát és szétválaszthatatlanságát. Hangsúlyozta az egészségügyben dolgozók erőfeszítéseit, a napi munka során tett vállalásaikat, az intézményben folyó gyógyító munkát. Ahhoz, hogy a kápolna betöltse szerepét, a gyógyintézet munkatársainak, betegeinek és hozzátartozóiknak is tenniük kell – mutatott rá az érsek.
Az eseményen részt vett Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, aki beszédében üdvözölte a kápolna létrehozását. Az államtitkár mondandója során kitért az orvosszakmai múltjában is tapasztaltakra, kiemelve, a hitnek fontos szerepe van a betegek gyógyulási folyamatában.
Urbán László, a Mátrai Gyógyintézet főigazgató főorvosa köszöntőjében elmondta: fontos dátumnak tekinti a kápolna megáldásának napját, az új imahely hiányt, űrt tölt be az intézmény mindennapjaiban. Azok a betegek, hozzátartozók, munkatársak, akik felkeresik a Jézus Szíve kápolnát, nyugalmat és békét találnak benne.
A Mátrai Gyógyintézet mátraházai egységének építési munkálatai az 1924-ben megalakult Tuberculosis Elleni Küzdelem Országos Bizottságának kezdeményezésére 1927 nyarán kezdődtek meg. Az építkezés befejezését követően 1932 június 15-én nyílhatott meg Közép-Kelet Európa legmodernebb és Magyarország legnagyobb közegészségügyi intézménye, a Mátrai Magyar (Királyi) Gyógyintézet mely a korabeli férőhely kapacitásokhoz mérten kiugróan magas, 300 ágyas befogadó képességgel várta a TBC-ben és egyéb légzőszervi megbetegedésben szenvedőket.
A Gyógyintézet mai, kékestetői egysége, mely a maga korában méltán viselhette "az ország első klimatikus gyógyszállója” megnevezést, 1932-ben került átadásra. A gyógyszálló elnevezés nem véletlen. Tulajdonosa, Csonka László ugyanis az Intézményben alkalmazott terápiát teljes egészében a klimatikus viszonyokra építette.
Az 1940-es évek gazdasági nehézségeinek és csapásainak ellenére Csonka László újult erővel arra törekedett, hogy Kékest, ha nem is teljes egészében, de rendbe hozza és újraindítsa. Utolsó tartalékait is a szálloda helyreállítására fordította, mikor 1949-ben a szállodát államosították. Az államosítás után 1950-ben az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozott, s mint Magyarország magaslati gyógyintézete működött 270 ággyal. Majd a szükségszerűen megvalósított kórházegyesítés eredményeként, a mátrai szanatóriumok összevonásával kialakított „kórházegység” alapjaként 1980-tól Mátrai Állami Gyógyintézet (2005. december 14-től Mátrai Gyógyintézet) néven szolgálta és szolgálja napjainkban is a betegek gyógyulását.
Jelenleg 385 ágyon folyik gyógyító tevékenység az intézet két egységében. Az aktív ágyak Heves megye tüdőgyógyászati betegei ellátását szolgálják, a rehabilitációs és krónikus ágyakra országos beutalási lehetőséggel rendelkeznek, speciális klimatikus adottságaiknál fogva. Ez utóbbira alapozva olyan gyógyító-, rehabilitációs- és gyógyturisztikai központ kialakítását tűzték ki célul, amely biztosítja a magasabb színvonalú gyógyító, egészségmegőrző és rehabilitációs egészségügyi szolgáltatásokat.
Videó: Szent István TV
Magyar Kurír