Katedra helyett kertészet – A „zöld egyház” program és a Songhaï Beninben

Kitekintő – 2024. január 15., hétfő | 16:11

1984-ben a nigériai származású, USA-ban élő Godfrey Nzamujo domonkos szerzetes úgy döntött, hogy amerikai katedráját afrikai kertészetre cseréli. Mikrobiológiából szerzett doktori fokozatával az egyik kaliforniai egyetemen oktatott, de az afrikai éhezésről érkező hírek hallatán visszaköltözött a fekete földrészre: „Az emberek meghaltak, mert nem volt mit enniük. Elviselhetetlen volt számomra.”

Nzamujo a nyugat-afrikai Beninben kezdte megvalósítani Songhaï nevű programját, amelynek keretében nem csupán élelmiszer termelését tűzte ki célul, de munkahelyeket is kívánt teremteni, és környezetvédelmi megfontolások is vezették.

A fenntartható mezőgazdaság jegyében létrejött program lényegét olyan rendszerek alkotják, amelyek a természetes ökoszisztémák működését utánozzák, és semmit sem hagynak veszendőbe menni: ami hulladéknak vagy értéktelen mellékterméknek tűnhet, azt állatok táplálására és egyéb célokra használják, így sem fosszilis energiaforrásokra, sem vegyszerekre nem szorulnak. A domonkos szerzetes, aki maga is a benini farmon él, naponta háromszáz embernek ad munkát, s modellje Nigériában, Sierra Leonéban és Ugandában is elterjedt, ráadásul az egész világról érkeznek olyan érdeklődők, akik tanulmányozni kívánják. A hulladékmentes gazdálkodás oktatására számos tanfolyamot is szervez a Songhaï, amely az elmúlt negyven év folyamán harmincezer embernek nyújtott efféle képzést.

Január első napjaiban Roger Houngbédji cotonoui (Benin) érsek munkatársaival együtt felkereste a Songhaï központját, hogy tapasztalatot cseréljen Nzamujóval. Az érsek, aki maga is domonkos szerzetes, „zöld egyház” néven indított programot egyházmegyéjében a megújuló energiák szorgalmazására, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és integrált hulladékgazdálkodás kialakítására. A látogatás után az egyházmegye ökológiai programjának vezetői arra az elhatározásra jutottak, hogy a Songhaï gazdálkodási módszerét meghonosítják az érsekség kétszázötven hektáros földterületén, és így fejlesztik tovább a 2023 márciusában elindított „zöld egyház” programot.

Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria