Katolikus társadalmi tanítás: van megoldás

Baritz Sarolta Laura OP bevezető előadása annak a gazdasági szemléletnek az ismérveit sorakoztatta fel, amelyik szemben a mai, főáramú gazdaságelfogással emberközpontúságot, személyességet hirdet. A közgazdász rámutatott, a mai válság arra a szemléletre vezethető vissza, ami a pénz, a profit korlátok nélküli maximalizálását hirdeti. Bemutatta az emberközpontú, a civil gazdaságszemlélet arisztotelészi kezdeteit, és történeti áttekintést adott alakulásáról. Ennek fontos állomása, amikor a 19. században XIII. Leó pápa Rerum Novarum enciklikájában megjelent, és ezzel az Egyház társadalmi tanításának alapvető részévé vált. Baritz Laura rámutatott, alternatív szemléletet képviselni abszolút profi tudással lehet, és bár valóban kisebbség vallja az emberközpontúság követelményét, a szemléletnek mégis megvan a létjogosultsága: a kovász képes az egész tésztát megkeleszteni – fogalmazott.

A folytatásban Kék Emerencia, a Sapientia Főiskola tanára az Egyház társadalmi tanításának alapfogalmait értelmezte, mint mondotta, ezek meghatározása a tanításban is elsődleges fontosságú. Lényeges lépésnek nevezte, hogy az Egyház az enciklikák révén mert hozzászólni egy-egy kor aktuális kérdéséhez. Az előadó azt hangsúlyozta, a teológiai oktatásban ma nagyrészt mostohagyerekként kezelt társadalmi tanítás segít abban, hogy a közösségben való gondolkodás dominánssá váljon. Kiemelte annak értékét, hogy a társadalmi tanítás magába építette az emberiség közös kincsének fontos elemeit, és elméleti rendszere erős és sok szálon kötődik más tudományágakhoz. Tudatosítanunk kell, hogy a munka világával kapcsolatos problémák felmerülésekor van hova nyúlnunk – utalt a katolikus.hu weboldalon elérhető enciklikák teljes sorára.

Zsóka Ágnes és Kocsis Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéke oktatói az ökológiai lábnyom fogalmának meghatározásából kiindulva több kutatást bemutatva vezették le azt a tételt, mely szerint a vallásos ember a boldogság magasabb fokát éri el, miközben kicsi az ökológiai lábnyoma, vagyis életmódja kevésbé okoz környezeti terhelést. Boldogságát tehát a materiális értelemben egyszerűbb életmód nemhogy nem korlátozza, ellenkezőleg, kiteljesíti. Nincs szükség tehát fokozni a fogyasztást, és felélni a környezeti erőforrásokat ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a világban.

A kutatás cáfolta azt a főáramú felfogást, miszerint a boldogság egyenes arányban növekedne az anyagi javak növekedésével, ugyanakkor azt bizonyította, hogy azokban az országokban, ahol helyükön vannak az értékek, alacsonyabb jövedelemszint mellett is jól érzik magukat az emberek. Megnyugtató, és a jövőre nézve biztató az a reprezentatív kutatás igazolta megállapítás, mely azt mondja, hogy bizonyos jövedelemszint elérését követően megszűnik a pénz boldogító hatása, és a boldogságszintet spirituális értékek határozzák meg. Érezzük tehát ajándéknak a hitünket – összegezte az eredményeket Zsóka Ágnes.

Az őszi családpasztorációs papi találkozó idei témaválasztásával kapcsolatban Bíró László a Magyar Kurírnak elmondta, hogy három irányba indultak el. Elsőként a szenvedés, betegség, elmagányosodás, öregség problémáival foglalkoznak. Beszélnünk kell a kereszt titkáról, a halálról, feltámadásról, hogy ezzel elébe menjünk a társadalomban terjedő veszélyes gyakorlatoknak, például az eutanáziának. Ébren kell tartanunk a szenvedőkben az emberi méltóság tudatát – hangsúlyozta Bíró László. A szolgálatban a személyességre kell törekednünk, számon kell tartani betegeinket, látogassuk őket az egész közösség nevében – figyelmeztetett. 

A találkozó második napja arra keresett válaszokat, miként közelítse meg a családokat a pap a gazdasági válság kapcsán. A püspök szerint az Egyházban gyakran csak fekete-fehérben bírunk gondolkodni az anyagiakról. Míg az Egyház a lelkiekkel foglalkozik, az embereket a templompadokban az anyagiak megszerzéséért folytatott mindennapi küzdelem foglalja le. Papjaink sokszor magas lóról szólnak, amikor az anyagikról prédikálnak, mintha lenéznék az embernek azt a mindennapi igyekezetét az egzisztenciáért – mutatott rá Bíró László. Az Egyház társadalmi tanítása ezzel szemben odafigyel erre a küzdelemre.

Nem az anyagiak ellen kell beszélni, mert az napi szükséglet a család életében, hanem segíteni kell, hogy a pénz az élet eszköze legyen, megszerzéséért folytatott küzdelem ne a kapcsolat rovására történjen. Ma gyakori, hogy a családtagok éjt napallá téve dolgoznak, és észre sem veszik, hogy elveszítik egymást szem elől. A személy, a kapcsolat elsőségét kell hirdetnünk – figyelmezet a püspök.

Paradigmaváltás a házasságra való felkészítésben – fogalmazták meg a harmadik témát a konferenciaszervező MKPK Családbizottság. Ebben a kérdéskörben II. János Pál a test teológiája beszédsorozata a központi elem. Ebben a pápa az ellen a leegyszerűsített látásmód ellen hadakozik, miszerint a test a lélek fogsága. Ezzel szemben kimondja, az ember lelki-szellemi dimenziója a testen keresztül ragadható meg, fejezhető ki, és a test egészen új látása bontakozik ki írásában. Erről keveset tudunk róla, nem fedeztük még fel – mondta Bíró László. Holott, ha az ember alapvető relációját, a férfi és nő kapcsolatot meghatározó szexualitás nincs a helyén, az az egész társadalom széteséséhez vezethet. Ha a szexualitás nem az életet és a szeretet szolgálja, akkor a halál kultúráját építjük.

Magyar Kurír/Trauttwein Éva