Időszerű üzenetek XVI. Benedek teológiájában és társadalmi tanításában – Könyvbemutató Budapesten

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Pápa Kutatócsoportja által az NKE Széchenyi dísztermében szervezett rendezvényen Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára mutatta be a Keresztények a pluralista demokráciában című könyvet, amely egyelőre online érhető el a Ludovika Kiadónál, de várható a nyomtatott verzió kiadása is.

A könyvbemutató moderátora Darabos Ádám politológus (NKE) bevezetőjében elmondta: két ével ezelőtt XVI. Benedek pápa 95. születésnapja alkalmából tartottak konferenciát az NKE-n, s e tanácskozás előadásai jelentek most meg gyűjteményes kötetben.

Tóth Tamás egyháztörténész, az MKPK titkára a könyvbemutatón hangsúlyozta: a tanulmányokban kifejtett gondolatok,

Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa teológiai, filozófiai, társadalomelméleti megfontolásai nem veszítettek az időszerűségükből, sőt aktuálisabbak, mint valaha.

Tóth Tamás rámutatott: elsődlegesen fontos Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa munkásságának történeti, teológiai szempontú feldolgozása.

Az egyháztörténész megemlítette: Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök, dogmatikaprofesszor írt a könyvhöz előszót. Ratzinger nem alkotott tudományos rendszert. Ugyanakkor a kutatások, konferenciák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezt az „egyedülálló teológiai munkásságot egészként láthassuk” – tette hozzá Tóth Tamás. Egyúttal azt is kiemelte, hogy

Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa munkássága „egymásra épülő valóság”.

Az egyháztörténész elmondta: a tanulmánykötet értéke, hogy Joseph Ratzingert olyan egyházi emberként mutatja be, aki a változó világban változatlan alapokon nyugvó álláspontról próbált választ adni időszerű kérdésekre.

A könyv két részből áll: az első részben teológiai viszonyulásokról, a másodikban az Egyház és társadalom kapcsolatáról van szó. A tavaly elhunyt Lukács László piarista szerzetes kiváló összefoglalását olvashatjuk a néhai egyházfő teológiai munkásságáról, a további tanulmányok pedig többek között Joseph Ratzinger szabadságról és felszabadításról (Görföl Tibor), a zsidó–keresztény párbeszédről (Nagypál Szabolcs), a tradicionalistákkal való kapcsolatról (Botos Máté), az ökumenizmusról (Kránitz Mihály) kifejtett nézeteiről szólnak – ismertette Tóth Tamás. Hozzátette: ezek a nagy témák további kifejtést igényelnek, újabb tanulmány tárgyalhatná például XVI. Benedek pápa regensburgi beszédét.

A könyv második részében helyet kapott tanulmányok az Egyház társadalmi tanításával kapcsolatos ratzingeri gondolatokat mutatják be és elemzik; a gazdaságról szólva Baritz Sarolta Laura OP, a Jürgen Habermasszal 2004-ben folytatott párbeszédről Jancsó András (NKE), a szentszéki diplomáciával kapcsolatban Érszegi Márk Aurél (PPKE) értekezik. Ez utóbbi témával kapcsolatban Tóth Tamás személyes emlékeit idézte fel: többször is jelen lehetett a Vatikánban a diplomatákhoz intézett újévi pápai beszéd elhangzásakor, amikor is XVI. Benedek a diplomácia nyelvén, franciául szólt a jelenlévőkhöz.

Az MKPK titkára hangsúlyozta: „Fontos, hogy mi itt, Magyarországon is megismerhessük XVI. Benedek gondolatvilágát, előtérbe kerülhessenek az általa kifejtett nézetek, illetve eljött az ideje annak, hogy minden nyelvterületen folytatódjon rendkívüli munkásságának feldolgozása.”

A rendezvény a kötet témáiról szóló beszélgetéssel folytatódott, amelyben részt vett Tóth Tamás egyháztörténész, Zachar Péter Krisztián (NKE), Érszegi Márk Aurél (PPKE) és Jancsó András (NKE).

A diskurzus során Jancsó András kifejtette, „Ratzinger gondolkodása nem szakad el a társadalom világától, az Egyház tagjai egyúttal a társadalom tagjai, amelyben »világító közösségként« kell jelen lenniük, s nem kirekesztve, elgettósítva”.

Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő rámutatott: XVI. Benedek pápa több kérdésben kifinomult elveket fogalmazott meg, amelyek nem minden esetben találtak értő befogadásra. Kevésbé köztudott, hogy a vitát kiváltó regensburgi beszéd nyomán a későbbiekben fontos keresztény–muszlim párbeszéd indult el az Egyház és szunnita hittudósok között.

Zachar Péter Krisztián megjegyezte: XVI. Benedek gondolkodásának fő irányvonala a hit és az értelem egymást kiegészítő párbeszéde. 

Tóth Tamás pedig arra mutatott rá, hogy érdemes újraolvasni például Ratzinger úgynevezett beszélgetőkönyveit is, ezek számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek a későbbiekben váltak még időszerűbbé, így például a „liberalizmus diktatúrája” kifejezés, amely napjainkra vált a nyilvánvaló valóság pontos megfogalmazásává.

A könyvbemutatón elhangzott, hogy „Joseph Ratzinger – XVI. Benedek viszonya a neotomizmushoz még nem lezárt kutatási téma”, valamint az, hogy a teológus pápa társadalmi tanítása (így a Caritas in veritate dokumentumban foglaltak is) illeszkedik a szociális enciklikák kontinuitásába.

Érszegi Márk Aurél hangsúlyozta, hogy XVI. Benedek a transzcendens megközelítést képviselte társadalmi tanításában is:

a problémák eredete az, hogy az ember elfordult Istentől. A diplomáciát ugyanakkor a „remény művészetének” nevezi.

A beszélgetés során megfogalmazódott, hogy a jövőben szükséges a pápa társadalmi tanításának mélyebb kifejtése, „aprópénzre váltása”, a nagyívű gondolatok lefordítása a hétköznapok nyelvére (Zachar Péter Krisztián), valamint az is, hogy folytatni kell Joseph Ratzinger életútjának és munkásságának kutatását, feldolgozását, rendszerezését, s eközben ismételten „fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a nekünk szóló üzenete e megismert gondolatoknak” (Tóth Tamás).

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír