Keresztényközi tanácskozást tartottak Bariban közel-keleti helyzetről

A római Szent Egyed közösség és a Bari egyházmegye szervezésében létrejött találkozón a közel-keleti térség számos pátriárkája vett részt. A Szentszéket többek között Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa és Paul Gallagher érsek, a Vatikáni Államközi Kapcsolatok titkára képviselte.

A térség gondjainak mély elemzését adta Gallagher érsek a csütörtök délelőtti felszólalásában:

„Az utóbbi hónapokban hallatlan kegyetlenkedések tanúja a világ, mely a Közel-Keleten keresztények és más kisebbségi felekezetek ezreit kényszerített menekülésre, elhagyva az otthonaikat és máshol keresve oltalmat, embertelenül nehéz fizikai és lelki körülmények között. Sokan eladják mindenüket, csakhogy megfizethessék a szállítás – pontosabb nevén emberkereskedelem – árát, hogy Európába vagy más országba juthassanak. Sokakat letartóztatnak, többeket kivégeznek, pusztán csak hitbeli és megvallott meggyőződésük miatt. Ez a súlyos és fájdalmas helyzet fölébresztette a nemzetközi szervezetek figyelmét, hiszen olyan alapvető kérdésekről van itt szó, mint az élethez való jog, az élet értéke, az emberi méltóság, a vallásszabadság, a békés és harmonikus együttélés a személyek és népek között.

A Szentszék kezdettől fogva megkülönbözetett figyelemmel és aggodalommal, mindenki javát szolgáló elkötelezettséggel kíséri az eseményeket, de érthető módon a keresztények helyzetét követi elsődleges figyelemmel. Maga Ferenc pápa is három jelentős kezdeményezéssel járult hozzá a válság kezeléséhez. 2014. október elején a Vatikánba hívta a Közel-Kelet pápai képviseleteit, a Szentszék ENSZ melletti képviselőit és az államtitkárság valamint a római dikasztériumok vezetőivel együtt elemezték és értékelték a helyzetet. Majd október 20-án a rendes bíborosi konzisztórium, a keleti pátriárkák jelenlétében foglakozott a témával. Végül Ferenc pápa Karácsony előtt levelében fordult a közel-keleti térség keresztényeihez, melyben közelségéről és imádságáról biztosította őket a mostani drámai helyzetben. Gallagher érsek felszólalásában négy pontban elemezte a helyzetet.

A keresztények jelentősége a Közel-Keleten

Évszázadok óta együtt élnek a térségben különféle etnikumok és vallások, mely egyfajta gazdagság és megkülönböztető jegy Közel-Kelet számára, még ha a történelem során adódtak is konfliktusok közöttük. Mindazonáltal a helyzet az utóbbi években olyannyira súlyosbodott, hogy az ottani keresztények túlélése forog kockán. „A Közel-Kelet keresztények nélkül – ahogy XVI. Benedek pápa megfogalmazta – nem Közel-Kelet”, minthogy a keresztények a többi felekezettel együtt egy különleges identitást adnak a térségnek. A keresztények jelenléte a térségben fontos az egész egyház élete és a társadalom fejlődése számára is. Ahogy Ferenc pápa 2013-ben a keleti Egyházak Kongregációjának közgyűlésén megfogalmazta: „Kétezer év óta megvallják Krisztus nevét, teljes jogú polgárként illeszkednek be az egyes nemzetek társadalmi, kulturális és vallási életébe”. Elsődleges szerepet játszanak a közjó érdekében, az oktatás, az egészség terén, továbbá a béke építői és a kiengesztelődés szolgálói. De a tevékenységükön túl a puszta jelenlétük a legnagyobb gazdagság az egész térség javára. Kicsi nyájkánt a kovász szerepét töltik be, és ezért különösképpen is szól hivatásuk az életszentségre. A többi felekezet híveivel, de különösen is a többségi muszlimokkal együtt feladatuk a béke és a kiengesztelődés építése, anélkül, hogy politikai vagy katonai hatóságoktól gyámságot kérnének.

A megmaradás feltételei és keresztények kivonulásának megakadályozása

Minthogy a keresztények kivándorlása nem szűnik meg, ezért számos pátriárka felemelte a szavát, hogy megfékezze az elvándorlást. Súlyos a probléma, hiszen a megmaradó keresztények számára biztosítani kell az emberhez méltó körülményeket. Ehhez elsőrendű fontosságú feladat a nemzetközi szervezetek felrázása, hogy nézzenek szembe a helyzettel és biztosítsák a keresztény közösségek számára a minimális életfeltételeket. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak Szíriában az ország 23 millió lakosából az utóbbi négy évben egymillióról 12 és fél millióra nőtt a szükségállapotban élők száma. A megfelelő élelem, egészségügyi ellátás és lakás biztosítása mellett szükség van az alapvető emberi jogok garantálására. Közel-Kelet számos országában a vallásszabadság nagyon erősen korlátozott a keresztények számára, ennek biztosítása egy fontos feladat. Másik fontos jog a menekültek hazatelepülési joga a saját hazájukba. Továbbá a keresztények nem elégedhetnek meg azzal, hogy egyszerűen csak tolerálják őket, hanem teljes jogú állampolgárságot várnak.

A nemzetközi közösség feladata

A nemzetközi közösség nem maradhat tétlen és semleges e drámai helyzettel szemben. Mindenekelőtt el kell ismerni a múlt tévedéseit, törekedni kell a béke és a fejlődés előmozdítására, a személyt és a közjót helyezve mindig előtérbe. A nemzetközi közösség feladata, hogy megelőző módon lehetetlenné tegye újabb bűntettek létrejöttét. Ezt a helyi államok vezetővel együtt kell megoldani, anélkül, hogy bármiféle vallási vagy etnikai csoportot előnyben részesítenének. Főként a muszlim többségű országokban kell olyan mechanizmusokat találni, melyek komolyan szembesülnek a terrorizmussal, többek között a mecsetekben és iskolákban folyó tanítás ellenőrzésével. Gallagher érsek felszólalásában bátran érintett egy kényes kérdést is: az iszlám világban szükség van a vallás és az állam kapcsolatának a tisztázására. A kettő összefonódása és meg nem különböztetése nehézzé teszi a nem muszlim kisebbségek együttélését a többséggel.

Az egyház feladata

A térség keresztényei sokszor magukra hagyottnak érzik magukat. Fontos, hogy az egész egyház tudatosítsa ezt, támogassa őket. A humanitárius válsággal szemben az egész keresztény világ tegye fogékonnyá magát, hogy szolidáris módon segíthesse a rászorulókat. Meg kell becsülni a térségben élő és felelősséget hordozó személyek, pátriárkák, püspökök, papok szerzetesek, önkéntesek elkötelezett munkáját, hogy tovább folytathassák a saját földjükön tanúságtételüket. Sajátos szerepe hárul Gallagher érsek szerint a családokra és a világiakra. Ez utóbbiak képzése az egyház társadalmi tanítása terén lehetővé teszi számukra, hogy a közéleti kérdésekben, mint a vallások és az állam kapcsolata, a demokrácia és a pluralizmus kérdése terén az egyház érdekeit képviseljék. Végül Gallagher érsek azt hangsúlyozta, hogy a veszélyesen teret hódító fundamentalizmussal szemben a legjobb megoldás a vallásközi párbeszéd és találkozók szorgalmazása.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír