A hírt az al-Vatan napilap munkatársaival az emberrablók egyike közölte telefonon. Hivatalosan eddig nem erősítették meg a túsz halálhírét.
A milicista közlése szerint azért „mészárolták le” túszukat, „mert nem volt muzulmán, hanem a hitetlenek vallását gyakorolta”. Kijelentette, hogy a szervezet harcosai „minden hitetlent lemészárolnak, akibe útjuk során belebotlanak”.
Az al-Vatan két nappal korábban arról számolt be, hogy az Iszlám Állam tagjai telefonon léptek kapcsolatba a 21 éves Bahít Afrank Nádzseh Abíd családtagjaival, akik három lehetőség – az iszlám hitre való áttérés, a váltságdíj kifizetése vagy a túsz halála – közül választhattak. Az elrabolt fiatalember rokonai szerint a dzsihadisták 20 ezer dollár (közel 5,7 millió forint) váltságdíjat követeltek, amely összeget a szerdai cikk szerint sikerült is összegyűjteniük.
Az al-Vatan munkatársai a családon keresztül, telefonon érték el az egyik emberrablót, aki elmondta, hogy végül mégis a fiatal vendégmunkás meggyilkolása mellett döntöttek, hogy „példát statuáljanak a többi (kereszténynek)”.
A család egyik szomszédja szerint a dzsihadisták megszüntették a kapcsolatot a túsz hozzátartozóival, akik azóta semmit sem tudnak sorsáról. A felső-egyiptomi Szóhág tartományban található falucska egy másik lakója szerint Abíd tíz napja hét muzulmán vallású egyiptomival együtt szökött át Líbiába, munkalehetőség reményében. A vendégmunkások egy mikrobuszban tartottak Tripoli felé, amikor az Iszlám Állam egyik ellenőrzőpontjánál megállították őket.
Hivatalos líbiai források szerint a július 19-én, vasárnap elrabolt három kereszténynek az Iszlám Állam által májusban elfoglalt kikötővárostól, a líbiai partvonal közepén fekvő Szirttől délkeletre, en-Naufalíja település közelében veszett nyoma.
Az Iszlám Állam líbiai ága februárban húsz egyiptomi és egy nem azonosított származású afrikai keresztényt fejezett le kamerák előtt, áprilisban pedig harminc etióp kereszténnyel végeztek hasonlóan brutális módon.
A líbiai forradalom előtt becslések szerint legkevesebb egymillió egyiptomi vendégmunkás dolgozott az olajban gazdag szomszéd országban, így biztosítva hátrahagyott családjuk megélhetését. Sajtóértesülések szerint a nyomor elől továbbra is sok egyiptomi menekül a polgárháborús vidékre a rájuk leselkedő veszélyek és a Kairó által bejelentett utazási tilalom ellenére.
Fotó: Orientalista.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria