Korábban parlagon heverő kiskertekben takarítottak be a felzárkózó településeken

Csaknem száznyolcvan faluban összesen négyezerötszáz kiskertben ültették el az idény elején adományba kapott 45 ezer csomag vetőmagot és 24 ezer tő palántát a Felzárkózó települések program európai uniós támogatással zajló Családi kert nevű részprogramjában. A legszegényebb településeken sokszor évtizedek óta parlagon hagyott udvarok megművelését segítő programban szakemberek segítették a kertek tulajdonosait, hogy a legtöbb helyen nevelt borsó, bab, uborka, valamint paprika és paradicsom minél gazdagabb termést hozzon.

A Felzárkózó települések falvaiban évről évre egyre többen alakítanak ki saját konyhakertet, és szereznek tapasztalatokat a háztáji gazdaságok működtetésében. A korábbi betakarítások tapasztalatai alapján családonként átlagosan 60 ezer forint értékű zöldséget sikerült megtermelni a kertekben. A településeken működő Jelenlét Pontok közösségi kertjeiben, a több településen közmunkaprogramban működtetett mintakertekben, illetve kisüzemi gazdaságokban további százhektárnyi területet vontak művelésbe a Felzárkózó települések programban. Ezek jellemzően helyi fogyasztásra termelnek, néhány településen – így Hernádszentandráson, Tiszaburán, Penészleken és Gyulajon – feldolgozó és tartósító kisüzemek is működnek már.

A Felzárkózó települések programba bevont helységek mindegyikében alkalmazott módszer alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja, amely az elmúlt évtizedekben már számos helyszínen bizonyította eredményességét. A Jelenlét program a szó alapvető jelentéséből indul ki: jelen vagyunk, ott vagyunk, velük vagyunk.

A leszakadó településekre nem központilag eldöntött, „egyenszabású” segítség érkezik, hanem a helyben felállított szociális diagnózisok alapján születnek döntések arról, hogy az adott helyszínen fennálló problémák milyen beavatkozást igényelnek.

Forrás és fotó:  Felzárkozó települések program/Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír