A legtöbb templomot, mecsetet és zsinagógát a megszállt donyecki (legalább 120) és luhanszki (több mint 70) régiókban rombolták le. A pusztítás mértéke magas a kijevi régióban is (70), ahol elkeseredett harcokat vívtak az ukránok a főváros védelmében, valamint a herszoni és a harkivi régióban: mindkét térségben több mint 50 vallási épületet romboltak le.
Bár a legsúlyosabban érintett területek az ország keleti régióiban találhatók, Ukrajna egész területén vannak megrongálódott vallási épületek, a délen fekvő Herszontól az északi Csernyihivig. A polgári célpontok elleni orosz légicsapások, beleértve a dróntámadásokat is, Ukrajna szinte valamennyi régióját érintették, és a mai napig folytatódnak.
Az Irf Ukraine számos olyan esetet is dokumentált, amikor egyházi épületeket foglaltak el Ukrajnában, amelyeket aztán orosz katonai bázisokként vagy az orosz csapatok fegyverkészleteinek elrejtésére használtak. A szervezet dokumentálta továbbá – olvasható az Egyházak Világtanácsa közleményében – azokat „a támadásokat, amelyeket célzottan vallási vezetők és hívők ellen intéztek orosz katonai és hírszerző szolgálatok, főként Ukrajna megszállt területein”.
„A hívők és a papság gyakran váltak az orosz megszálló hatóságok célpontjaivá, mert ukránul beszéltek, mert más felekezethez tartoztak, vagy mert bármely más módon kinyilvánították ukrán identitásukat.”
Minden vallás és minden felekezet érintett a támadásokban. Az épületek közül 30 különböző protestáns közösségekhez tartozik, 21 Ukrajna Ortodox Egyházához (OCU), 5 a Római Katolikus Egyházhoz, 4 a Görögkatolikus Egyházhoz és 95 a Jehova tanúi felekezethez.
Az Egyházak Világtanácsa rámutat, hogy az orosz támadások során teljesen vagy részben megsemmisült keresztény egyházi épületek 48 százaléka – 142 helyszín – az Ukrán Ortodox Egyházhoz (UOC) tartozik, amely a 2022. május 27-i tanácskozása után kinyilvánította függetlenségét az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarkátusától.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Agensir
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria