Közönségtalálkozót rendeztek Szombathelyen Veres András megyéspüspökkel

A Magyar Katolikus Rádió és a Szombathelyi Egyházmegye által szervezett közönségtalálkozót a Martineum Felnőttképző Akadémián rendezték meg. Az est első részében a megyéspüspök mellett Schauermann János, a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa és Andorka Miklós egyházmegyei főépítész is válaszolt Sályi András és Szikora József kérdéseire.

Szent Márton erkölcsi példa, és ő a mi mennyei pártfogónk. Méltán megérdemli, hogy születésének évfordulójáról megemlékezzünk – mondta el Veres András. Kiemelte: Szent Márton példa a ma embere számára is. Egyrészt a másik emberrel való együttérzése miatt, amiről már életében ismertté vált, másrészt pedig békeszerető magatartása miatt.

Schauermann János hangsúlyozta: amikor Márton megosztotta köpenyét az amiens-i városkapunál, univerzális cselekedet volt, amely mindenkinek szól. Át merte lépni azt a falat, amely a kitaszítottak és a többi ember között állt. Ez a tette Isten iránti szeretetéből fakadt. Életideálja az irgalmasság volt: lehajolni a másikhoz, meglátni az értékét, felemelni és megmutatni, hogy értékes.

Az elmúlt években, hónapokban lezajlott építészeti átalakításokról, felújításokról Andorka Miklós beszélt. Mint mondta, megtörtént a székesegyház főhomlokzatának és tornyainak helyreállítása, a Madonna-kápolna teljes belső restaurálása és a liturgikus tér megújítása. Érdekes színfoltnak ígérkezik a toronyban a kilátó kialakítása. Jövő év közepére várható – a püspöki palota felújításának befejezése után –, hogy a tér visszanyeri régi szépségét. A Szent Márton-templom felújításának folyamatáról is szó esett: a hívek mindig érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat, be-bekukkantottak a templomba – mondta el Schauermann János.

Veres András felidézte, már a nyolcvanas években is sokat foglalkozott a családdal, a családokat érintő kérdésekkel. Sok minden be is következett, amire akkor még csak félelemmel tekintettek, így például megnőtt a válások száma. Éppen ezért fektetett erre a területre lelkipásztori és tanári munkája során nagy hangsúlyt a későbbi években. A családszinódus nagy élmény volt – idézte fel a néhány napja véget ért római tanácskozás emlékeit Veres András. Nagyon komoly munka zajlott az egyes csoportokban. A tanácskozáson elhangzott hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a lelkipásztoroknak fontos lenne változtatniuk az emberekhez való hozzáállásukon. A lelki problémák megoldása sokszor ugyanis azon bukik el, hogy nem megfelelő nyelvezettel, hozzáállással fordulnak az emberek felé a papok. Minden kultúrkörben más-más a lelkipásztori munka hangsúlya, az aktualitás, a megoldásra váró feladat.

A megyéspüspök a keresztényüldözés témája kapcsán elmondta, hogy szülőfalujában, Pócspetriben miként élték meg a helyi keresztény közösség elleni 1948-as kommunista fellépést, majd az azt követő pert és megtorlásokat. „Sokáig nem tudtam, mi is történt, a szüleim sem beszéltek erről” – idézte fel Veres András. Csak a gimnáziumban vált világossá számára, mi is történt. És bár megismerhette az eseményeket, de nem volt szabad beszélni erről. Veres András figyelmeztetett, a keresztényeknek ma is feladatuk a hitvalló élet. Ahol az elmúlt évtizedekben a családok nem adták tovább a hitet gyermekeiknek, ott a hitetlenség komoly problémát jelent. Így lehet az, hogy a keresztvetést, a Miatyánk imádságot sem tudják a hittanra beíratott gyerekek. Szóba került az is, hogy Brenner János boldoggá avatása jó ütemben halad. A történészi bizottság elfogadta a benyújtott dokumentumokat. A teológusok elé került az ügy, aztán a bíborosok következnek.

A közönségtalálkozó végén a műsorvezetők megosztoztak a megyéspüspökkel a Márton-kiflin, ami egy mézes édesség, és úgy fogyasztják, hogy a félhold alakú, egymáshoz háttal összeragasztott süteményeket két ember megtöri, és elosztja egymás között.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír