A pápa segítő szolgálatának vezetője december 17-én indult Lvivbe az adományokkal: negyven generátort és rengeteg termopulóvert vitt magával. Lengyelországon keresztül utazott, két teli kamion is kísérte odáig, ezek a menekülteket segítő lengyel Caritasnak vittek adományokat.
Elmondta, hogy a határon olykor 8–15 órát is kell várakozni, a kamionok 25–30 kilométer hosszan állnak, elfoglalják az út háromnegyedét, és a hó is akadályt jelent, mert nem söprik el. A bíboros diplomata-útlevéllel utazott, így gyors volt az útlevél-ellenőrzés, és a Vatikán segélyeket szállító autóját nagyon kedvesen fogadták. Lvivből Zaporizzsjába, Odesszába és Harkivba is eljutottak a vatikáni adományok.
„A Szentatyának – mondta a lengyel bíboros a Vatican Newsnak – hangüzeneteket küldtem, amelyben elmagyaráztam, mit csinálok, hol vagyok, mit csináltam ezekben a napokban. Azonnal küldött nekem ő is egy nagyon hosszú üzenetet, hogy bátorítson, hogy elmondja, megszakad a szíve Ukrajna miatt, hogy közelségéről biztosítson, és hogy megerősítse, milyen sokat jelent ez a látogatás.”
„Fáradt vagyok” – mondta szabadkozva telefonon, néhány lengyelül kimondott mondat miatt. Az elmúlt napok okozta fáradtság ez, amelyek az adományok szállításával, utazással teltek, a határon való sorban állással. Érzelmileg is kimerítő a találkozás az emberekkel, akik sötétben és hidegben élnek, mert nincs áram. „Keresztény jelenlét ez” – hangsúlyozta a bíboros. A pápa is emlékeztette erre: „Ezt tenné Jézus is, aki mindig azonosult az emberekkel, akik nehéz helyzetben voltak, akik szenvedtek. Együttérzés... Nekünk is utánoznunk kell őt, ez az üzenet bátorságot ad...”
A Lvivben töltött napok után a bíboros 23-án reggel elindult a fővárosba, Kijevbe. Előző napra tervezték az utazást, de nem tudtak elindulni, így is másfél órába telt, mire kijutottak Lvivből. Reggel 5 órakor szállt be abba a furgonra, amellyel több háborús övezeten keresztül utazott és fog még utazni, hogy elvigye a rászorulóknak a termopulóvereket, amelyeket oly sok ember nagylelkűségének köszönhetően vásároltak: az Eppela adománygyűjtő platformon keresztül 111 ezer eurót gyűjtöttek a megvásárlásukra.
„Örülök – mondja Krajewski, felidézve az elmúlt napok küldetését –, hogy sikerült sok generátort és sok más dolgot eljuttatnunk ezekben a napokban a fény, áram és víz nélkül maradt emberekhez. Egy csepp ez, de a csepp a folyóba megy, és a folyóból a tengerbe. Az evangélium logikája szerint kell gondolkodnunk. Mi kis dolgokat hajtunk végre, a nagy dolgok az Úréi.”
A bíboros beszélt arról, milyen érzések vannak benne az utazás során ezen az útvonalon, ahol már korábban is többször járt a háború kitörése óta. „Ez az út nem könnyű, az emberek nagyon szenvednek” – mondja. A fájdalom mellett azonban az is vigasztalja, milyen sok ember van, akik nem riadnak vissza a segítségnyújtástól: „Mindennap találkozom önkéntesekkel: rendkívüliek, csodálatosak. Vagy ott vannak azok, akik azonnal kinyitják a raktárakat, amint megérkezem. És a tűzoltók, akik jönnek megrakodni a kocsit, és nem érdekli őket, hogy ez már a harmadik, negyedik alkalom egy nap... Bizony, ahol jelen van a bűn, ott sok kegyelem is van.”
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Vatican News olasz nyelvű oldala
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria