Krisztus halálával minket emel fel – Nunciusi áldás a Szent Ferenc Kórház új műalkotásaira

A szentszéki nagykövet szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük az alábbiakban.

Kedves Testvérek!

Ma a Katolikus Egyház Keresztelő Szent János vértanúságát ünnepli. Néhányan kérdezhetitek, hogy mi köze ennek az ünnepnek a keresztre feszített Krisztushoz, akinek szobrát a kórház kertjében hamarosan megáldjuk. Ez a Krisztus fogadja majd nap mint nap a kórházba érkező látogatókat és a betegeket. A mai naptól kezdve sok ember találkozik majd Krisztussal, aki a karját kitárva a Mennyei Atya felé mutat, s ugyanezzel a kitárt karral öleli meg az előtte álló, és mellette elhaladó embert a kórház kertjében.

Keresztelő Szent János kétezer évvel ezelőtt meghirdette a zsidó népnek, hogy a Megváltó közel van. A népnek bűnbánatot kell tartania, életmódot váltania, valamint nyitottá kell válnia arra, hogy befogadja azt az egyedülálló kegyelmet, amelyet Isten Keresztelő Szent János próféta személyében adott a népnek.

Az evangéliumban hallottuk, hogy János letartóztatása nem volt egy igazságos cselekedet, még a hatalmas Heródes király is nyugtalanul érezte magát. Tudta, hogy János igaz és szent ember. Heródes még a börtönben is meglátogatta Jánost, s a látogatások alkalmával Heródes nagyon kellemetlenül érezte magát. Tudta, hogy tévedett, de bátorsága nem volt ahhoz, hogy ezt a súlyos igazságtalanságot helyrehozza. Amikor a fiatal táncos lány Heródes és vendégei előtt nagy tetszést arat, hálája jeleként Heródes kifejezi, hogy bármilyen kérését kész teljesíteni. A leány anyja tanácsára János fejét kéri. Heródes nem az igazság mellett dönt, hanem igazságtalanul az ártatlan életét veszi el. János halála Jézus halálának próféciája, amelyben a hatalmas igazságtalanság Isten terve szerint megváltássá válik minden benne hívő számára.

János halála Jézus halálának próféciája. A Corpus, amelyet ma a kórház udvarán megáldunk, számunkra Krisztus halálon aratott győzelmének a jele. Krisztus valóban győzött, hiszen saját maga itta ki a szenvedés keserű kelyhét, életében és halálában is mindvégig hűséges maradt Atyja akaratához.

A művészeti alkotáson – amelyet hamarosan megáldunk – a fakereszt láthatatlan, de Krisztus arcán és egész testén látjuk a szenvedést. Szenvedésében lehajlik, hogy halálában minket felemeljen. Örök szeretetével átkarol minket, és Mennyei Atyjához vezet.

Ez történik Keresztelő Szent János és a többi szent imádságának és közbenjárásának érdemeiért. Mária és a szentek segítenek bennünket, hogy mindig sikerüljön felállnunk, újrakezdenünk, s a földön, a „könnyek völgyében” utazásunkat folytatnunk.

A kórház dolgozói és a betegek nap mint nap megtapasztalják Krisztusnak és szentjeinek kegyelmét. Sokan gyógyulnak meg itt az ápolók és orvosok munkájának köszönhetően, akik a betegeket megérintik, gyógyítják, s ezzel folytatják Urunk Jézus Krisztus szolgálatát, amelyet ezen a földön köztünk élve valósított meg. Meggyógyított mindenkit, aki hittel közeledett hozzá, és segített a terhek hordozásában.

*

A szentmise után Michael August Blume megáldotta a kápolna újonnan elkészült, a nyolc boldogságot ábrázoló üvegablakait, valamint a kórház kertjében felállított, adományként az intézménynek ajándékozott Krisztus-szobrot és szoborkertet is. A Corpus Párkányi Raab Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása.

Az ünnepségen Pál Csilla, a Szent Ferenc Kórház kommunikációs igazgatója köszöntőbeszédében a megáldott ablakképekről elmondta: azok a nyolc boldogság tematikájára épülnek, érdekességük, hogy minden egyes ablakon egy bibliai növény ábrázolása látható, például olajfa, ciprusfa. A festmények Atlasz Gábor grafikusművész alkotásai, az ő nevéhez fűződik az oltárkép is, a festett ablakok megvalósítása pedig Soós Károly munkája. A gyönyörű Krisztus-korpusz pedig Párkányi Raab Péter szobrászművész munkája, akinek nevéhez több más alkotás is fűződik Budapesten és a határokon túl is. Többek között Mindszenty Józsefről, Szent-Györgyi Albertről, József Attiláról is készített szobrot.

Az, hogy ez a mű most itt áll, köszönhető Major Józsefnek, aki ezt a alkotást a kórháznak szerette volna adományozni. Kérése az volt, hogy a szobrot egy olyan környezetben állítsák fel, ahol az alkalmat nyújthat az elmélkedésre. Mi pedig bízunk benne, hogy sikerült méltó és bensőséges világot teremtenünk a szobor köré – mondta a kórház kommunikációs vezetője. Megemlítette, hogy a szoborkert látványterve Mészáros Zoltán munkája, a kivitelezést a Rotor Kft. végezte, a növénykert Török Renáta és Török Richárd tájépítész tervei alapján készült, az ide kerülő növények pedig a Budai Kertcentrum ajándékai.

Párkányi Raab Péter Corpusa nemcsak szép, annál több, lélekre ható kisugárzása is van. Ebben a szoborban benne van a fájdalom, a szenvedés, de a hit is, hogy lesz feltámadás. Ezért öröm a mai nap minden hívő számára. Párkányi Raab Péter alkotása megerősíti az emberben a hitet, és reményt ad – mondta beszédében az adományozó, Major József.

Öröm itt lenni, olyan pillanatokat élünk meg itt mindannyian, amelyek ritkák voltak az elmúlt időszakban – emelte ki Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója. Felidézte, hogy egy olyan szerzetes keresztelte őt meg, aki hivatalosan kertészként dolgozott itt, a kórház területén. Tette a dolgát, mint olyan sok egyházi személy azokban az időkben. Hűségük ma is példaadó.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a Szent Ferenc Kórház az egyetlen olyan kórház ma Magyarországon, ahol nemcsak tulajdonosi szinten van jelen az Egyház, hanem papjai, szerzetesei konkrétan a betegágy mellett dolgoznak. A mai Európában ez a gyakorlat nem jellemző, pedig a többi egyházi fenntartású kórházban is meg kellene valósítani. A Szent Ferenc Kórház mintát ad a többi egészségügyi intézménynek is. Az épülete várhatóan egy év múlva teljesen elkészül.

Toldy-Schedel Emil hangsúlyozta, hogy bár az egészségügy nehéz helyzetben van, de a betegek helyzete még nehezebb. Ha ezzel a tudattal végzik munkájukat az orvosok, ápolók, akkor nagyon sokat tudnak adni a betegeknek. A közeljövőben ez a kórház a történelmi egyházak által létrehozott egyetemnek lesz az oktatókórháza, egészségügyi szakdolgozókat fognak itt képezni. A program a Szeged-Csanádi Egyházmegye közreműködésével indult el és valósul meg. A főigazgató arra is kitért, hogy a Szent Ferenc Kórház az egyik legjobb kórház Magyarországon, és ez nem a köveknek köszönhető, hanem a benne dolgozók lelkiségének.

Párkányi Raab Péter lapunknak elmondta: huszonhét évvel ezelőtt, huszonöt éves korában alkotta meg a most megáldott Krisztus-szobrot, egyetemi tanulmányainak a vizsgadarabja volt, de ma is az egyik főművének tekinti. Azóta számos tárlaton kiállították, most került a végleges helyére. A művész felidézte, hogy kezdettől fogva a keresztény kultúrán nevelkedett, nagy vágya volt, hogy mindenképpen el kell készítenie a saját Corpusát. A mű elkészülte után egy orvosházaspár megkérdezte tőle: „Egy ilyen fiatalember hogy tudhat ennyit a küzdelemről, a halálról?”. Ők akkor rákos betegekkel foglalkoztak, és elmondták, hogy haláltusájukban a szenvedők éppen így néznek ki. „Ezek azok a dolgok, amikre nincs magyarázat” – fogalmazott Párkányi Raab Péter. Ő sem tudja ezt megmagyarázni, hogyan született meg ez a szobor, mert nem érte nagy szenvedés a Corpus elkészültének idején, és azóta sem volt kitéve borzalmas gyötrelmeknek sem ő, sem a családja. Úgy érzi azonban, hogy Valaki fogja és vezeti a kezét alkotás közben.

Amint arról hírt adtunk, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek tavaly szeptember 10-én ünnepi szentmise keretében áldotta meg a budapesti Szent Ferenc Kórház új kápolnáját és háziorvosi rendelőit a II. kerületi Széher úton. A közelgő első évfordulóról is megemlékeztek az egybegyűltek augusztus 29-én. 

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír