Kurt Koch: Csak az eucharisztikus közösség által állítható vissza Kelet és Nyugat osztatlan Egyháza

A bíboros kifejtette, hogy 1054-ben valójában sem skizmára, sem a nyugati és a keleti egyház kölcsönös kiközösítésére nem került kor, hanem szerencsétlen események összjátéka eredményezte, hogy 1054 ilyen végzetes dátumként vonult be az egyháztörténelembe.

Mint ismeretes, abban az évben Hubertus de Silva Candida bíboros IX. Leó pápa megbízásából Konstantinápolyba utazott, hogy katonai szövetséget kössön a normannok ellen. Vállalkozása nem járt sikerrel, és szerencsétlen körülmények következtében kiközösítette Mikhaél Kerullariosz pátriárkát, aki szintén kiközösítéssel válaszolt, de valójában nem a két egyház ítélte el egymást, hanem már jóval korábban, legkésőbb a 9. században megkezdődő eltávolodásuk pecsétjét látták később az 1054. évi eseményekben. Ezt ismerte el 1965-ben Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka és VI. Pál pápa, akik sajnálatukat fejezték ki az 1054. évi események miatt, és „törölték” az Egyház emlékezetéből.

A két egyház elidegenedésében politikai és történelmi okokon kívül jelentős szerepet játszott, hogy mindét közösség Jézus Krisztus egyetlen egyházának tartotta magát, s nem volt hajlandó elismerni a másikról egyházi mivoltát – fejtette ki a bécsi egyetemen elhangzott előadásában Kurt Koch bíboros. – Ezért az egység helyreállításának első lépése csak az lehet, hogy a keleti és a nyugati egyház kölcsönösen egyháznak ismeri el egymást, majd ezt követően a második lépésnek abban kell állnia, hogy egymás szentségeit is maradéktalanul elismerik:

Csak az eucharisztikus közösség helyreállításával lehet visszaállítani Kelet és Nyugat osztatlan Egyházát, ami minden ökumenikus erőfeszítés voltaképpeni célja.”

Forrás: Vigila Szerkesztőség Facebook-oldala

Fotó (arcív): Merényi Zita

Magyar Kurír