Leó pápa üzenete az élelmezési világnapra: Antropológiai és etikai válság az éhség hátterében

XIV. Leó pápa – 2026. október 18., vasárnap | 18:00

Közzétették XIV. Leó pápának az élelmezési világnapra írt üzenetét, amely az „Újítsunk ma, hogy holnap táplálhassunk” mottó jegyében hat pontban tárgyalja a világ lakosságának élelmezésével kapcsolatos komoly kihívásokat. Ha az innováció a természetes rend tiszteletben tartásából és az éhezők iránti igazságosságból fakad, akkor a holnap terített asztalt hoz az emberiség táplálására.

Az éhezés és a szegénység hátterében nem technikai vagy pénzügyi probléma, hanem mély antropológiai és etikai válság áll

Október 16-án tartják az élelmezési világnapot, amelynek alkalmából Leó pápa az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatójának küldte el üzenetét. Az élelmezési világnap idei mottója: „Újítsunk ma, hogy holnap táplálhassunk.” Az emberiség azzal, hogy segíti a földet gyümölcsei megtermésében, nemcsak technikai műveletet végez, hanem teljesíti a föld gondozásának és művelésének Istentől kapott parancsát is (vö. Ter 2,15), amely megelőz minden jogi keretet és technológiai innovációt. Mégis paradox helyzetben vagyunk – szól a pápa üzenete –, amelyben

a globális fejlődés egyre gyorsabb ütemben halad előre, miközben az éhség és a szegénység továbbra is fennáll. Ennek hátterében nem technikai vagy pénzügyi probléma, hanem mély antropológiai és etikai válság áll

– állapította meg a pápa.

Az emberiség kötelessége, hogy megvédje a teremtést a káros technológiákkal szemben is

Manapság könnyedén beszélnek az innovációról, de a kifejezést többnyire csak eszközök és algoritmusok fejlesztésére vagy a teljesítmény optimalizálására használják, kizárólag gazdasági haszonszerzés céljából. Éppen ezért

meg kell változtatni a fejlődésről alkotott felfogásunkat, mivel az igazi innováció nem helyettesíti a teremtést, hanem a Teremtő művét irányító összetett törvények tiszteletteljes vizsgálatát foglalja magában.

Az ember feladata, hogy megfelelő technológiát használjon a föld megműveléséhez, mert Isten munkatársaként így tud részt venni a teremtés munkájában. Amikor azonban a modern technológiát a mezőgazdaságban olyan módon alkalmazzák, amely megfosztja a talajt természetes termékenységétől, vagy kizárólag gazdasági indítékokból elűzi a gazdákat földjeikről, az nem tekinthető fejlődésnek, hanem inkább a pusztítás kifinomult formájának. Továbbá a technológia felelőtlen, a közjó helyett kizárólag önző érdekeket szolgáló használata nemcsak a szolidaritás elvét sérti, hanem figyelmen kívül hagyja az emberiség kötelességét is, hogy megvédje a teremtést. A világnak szükséges innovációt nem csupán a megtermelt gabona mennyisége alapján kell megítélni, hanem annak alapján is, hogy miként védi az Isten által mindannyiunknak adott emberi méltóságot és az ökoszisztéma épségét, amelynek megőrzésére hivatottak vagyunk.

A biztonságos, megfelelő és elegendő élelmiszerhez való rendszeres hozzáférés alapvető emberi jog

Az éhezés nem tekinthető pusztán statisztikai rendellenességnek, mivel elsősorban a politikai akarat és a közösségi szeretet hiánya okozza.

Az élelmiszerhiány földrajzi okokból sem elkerülhetetlen. Valójában egy olyan korban, amelyet példátlan technológiai fejlődés jellemez, tűrhetetlen, hogy a kenyeret kiváltságnak, a vizet pedig vitatott árucikknek tekintsék. A biztonságos, megfelelő és elegendő élelmiszerhez való rendszeres hozzáférés, amely összhangban van minden ember méltóságával, alapvető emberi jog. E jog garantálása az igazságosság követelménye, amely kötelezi az egyes államokat és a nemzetközi közösséget is. Mégis, miközben az innovációk felgyorsítják a termelést, az elosztást elhanyagolják. A gabonapiacok működését a tőzsdéken optimalizálják, miközben a földben kicsírázó vetőmagok monopóliumok kezébe kerülnek, amelyek ellehetetlenítik a kisüzemi mezőgazdaságot.

A kenyér nem lehet sem a geopolitikai nyomásgyakorlás eszköze, sem ingadozó értékű pénzügyi eszköz

A holnap élelmiszer-szükségletének kielégítése érdekében az élelmiszertermelést meg kell szabadítani a pusztán spekulatív gondolkodásmódtól.

A kenyér nem lehet sem a geopolitikai nyomásgyakorlás eszköze, sem ingadozó értékű pénzügyi eszköz. Soha nem szabad háborús fegyverként használni.

Ha megakadályozzák, hogy a kenyér eljusson az emberekhez, vagy elpusztítják az előállításához szükséges eszközöket, az súlyosan sérti az emberi méltóságot. A kenyér értékes, mert fenntartja az Isten által adott életet. Ezért le kell győznünk a rövid távú gondolkodás kísértését. Az a mítosz, hogy a növekedés a korlátozott erőforrások ellenére is végtelen lehet, mára tarthatatlanná vált. Ma az innovációhoz nemzedékeken átívelő felelősségtudatra van szükség, amely túlmutat az éves mérlegeken. Az innováció azt jelenti, hogy a technológiát összeegyeztetjük a bölcsességgel, beleértve az őseinktől örökölt tudást is, miközben megőrizzük a jövőre irányuló szemléletet. Nem a technológiai fejlődés elutasításáról van szó, hanem arról, hogy összekapcsoljuk a gazdálkodók bölcsességével, akik évszázados gondos megfigyelések révén mélyítették el a talajról és az éghajlatról szerzett ismereteiket. Ez magában foglalja a víz mint elidegeníthetetlen közjó védelmét is.

Itt az ideje az erkölcsi bátorságnak!

Leó pápa üzenete végül arra buzdítja a FAO-t és tagállamait, hogy ne elégedjenek meg elvont elemzésekkel vagy korlátozott hatékonyságú nyilatkozatokkal.

Itt az ideje az erkölcsi bátorságnak! Elengedhetetlen egy új globális élelmezési rend, amelyben a technológiai innováció feltétel nélkül alá van rendelve az Istentől kapott emberi méltóság és az egyetemes közjó tiszteletben tartásának.

Továbbá sürgető etikai kötelesség a hadiiparba fektetett erőforrásokat a fenntartható mezőgazdasági kutatásra és a leromlott talajok regenerálására fordítani.

A holnap nem egy elvont időszak, amely passzívan vár ránk, hanem annak az aratása, amit ma döntéseinkkel elvetünk.

Ha etikátlan, a Föld feletti uralomra és a kiszolgáltatott emberek kirekesztésére épülő innovációt vetünk, akkor terméketlenséget és viszályt fogunk aratni. Ha azonban az innováció a természetes rend tiszteletben tartásából és az éhezők iránti igazságosságból fakad, akkor a holnap terített asztalt hoz az emberiség táplálására.

Leó pápa e megfontolásokkal fordul azokhoz, akik a teremtés művelésének és védelmének szentelik magukat. Isten bőséges áldását kéri rájuk, és biztosítja a FAO főigazgatóját a Szentszék töretlen támogatásáról a szervezet nemes erőfeszítéseit segítő kezdeményezésekhez.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

XIV. Leó pápa és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, Csü Tung-jü (Qu Dongyu)