Levéltári szakmai napot tartottak a Brenner János Hittudományi Főiskolán

A győri főpásztor a főiskola dísztermében elmondott köszöntőjében külön örömét fejezte ki, hogy ezúttal a felújított szemináriumi épület adhat otthont a városi viszonylatban is patinás szakmai eseménynek. Üdvözölte továbbá a példás intézményközi összefogást, amelynek eredményeként a levéltári nap évtizedek óta fóruma mind a levéltárosoknak, mind a professzionális levéltári kutatásokat végző történészeknek.

Ezután Pergel Elza, Győr város alpolgármestere szólt a megjelentekhez, aki kiemelte, hogy a múlt ismerete minden nemzedéknek kiemelten fontos feladata, és így van ez most is, a nemzetközileg is viharos, ingatag időkben.

Az első szekciót Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője, az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitotta A mosoni tizedkés jegyzéke 1516-ból című előadásával. Az előadó részletesen elemezte az unikális jegyzék tartalmát, amely mind a székeskáptalan mindennapi működésére, mind pedig a káptalan egyik jelentős bevételének számító tizedekre, azok összegeire és mennyiségeire is fényt vetett.

Ezután Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, Bagi Zoltán Péter tartott előadást Költségcsökkentés a győri végvidéken címmel. Bagi előadásában bemutatta a tizenötéves háború előtti Habsburg fenntartású végvárrendszer strukturális problémáit és állapotát, valamint a győri főkapitányok személyét. A szekciót Nemesné Matus Zsanett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese zárta Levéltári kiadványok bemutatása című előadásával.

A második szekciót Oross András bécsi levéltári delegátus kezdte Ismeretlen lapok Győr 18. század eleji történetéből a tanácsülési jegyzőkönyvek alapján című előadásával. A kutató eddig ismeretlen adalékokkal szolgált a város és döntéshozatali fórumának napi működéséhez. Ezt követően – témájában ugyanennél a századnál maradva – Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese tartott előadást. Az egyházmegyei levéltárban őrzött hagyatéki iratok segítségével számba vette a II. József által feloszlatott szerzetesrendek tagjainak feloszlatás utáni sorsát. Dominkovitsné Szakács Anita, a Magyar Nemzeti Levéltár soproni főlevéltárosa előadásával folytatódott a szekció, aki a Sopron megyei Hegykő utolsó földbirtokosa, Széchenyi Bálint (1893–1954) kalandos életét mutatta be.

A konferencia többi előadása 20. századi témákat érintett. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának segédlevéltárosa, Áldozóné Tatai Zsuzsanna, valamint igazgatója, Dancsecz Mónika közös előadásukban Polniczky Lipót főispán nemrég levéltárba került iratanyagáról értekeztek.

A harmadik szekcióban három előadás hangzott el. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának három munkatársa Győr-Moson-Sopron megye 1960-as, 1980-as és 1990-es éveinek egy-egy meghatározó eseménysorozatát dolgozta fel. E szekcióban elsőként Pusztai Ferenc segédlevéltáros Fehér Lajos kormányfő-helyettes részvételét és annak körülményeit mutatta be az 1962-es Győr-Sopron megyei pártaktíva-értekezleten. Beregszászi Balázs segédlevéltáros Mosonmagyaróvár szocializmus korában kivitelezett városközpontjával foglalkozott. Utolsó előadóként Áldozó István igazgatóhelyettes a bős–nagymarosi vízlépcső megyei levéltárban őrzött építési tervei alapján bemutatta, feltételezhetően milyen káros hatásai lettek volna az élővilágra és a környezetre az erőműnek, ha megvalósul.

Szöveg: Oláh P. Róbert

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír