„Méltó és igazságos megemlékezni róla, hiszen negyvenegy évig volt az erdélyi egyházmegye püspöke. Ez idő alatt pedig sokat tett népünkért és főleg a fiatalságért” – hangsúlyozta a püspökről elnevezett téren megtartott ünnepségen Tamás József püspök. Majláth Gusztáv Károly nagy figyelmet szentelt az oktatásnak és a nevelésnek. Magán- és püspöki jövedelméből főleg a középiskolákat vette gondjaiba, melyekben a jövő vezető rétege nevelkedett – emelte ki Tamás József.
„Amikor rá emlékezünk, imádkozzunk azért, hogy a Jóisten adjon olyan vezetőket, akik képesek a közösség érdekében cselekedni” – jegyezte meg a püspök.
„Minden tekintetben keresztényi példát állított elénk. 1918-at követően, a legádázabb támadások idején is ő volt jogaink legnagyobb harcosa és a csíkszeredai római katolikus gimnázium legnagyobb védelmezője” – hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, a város polgármestere. Kiemelte, hogy Majláth Gusztáv Károlyra katolikus papként és egyszerű emberként is büszke a megyeszékhely. Ennek bizonyítékául teret neveztek el róla, emlékplakettet és szobrot is állítottak, méltó módon őrizve emlékét.
A megemlékezés a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult.
A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium is megemlékezik Majláth Gusztáv Károly püspök születésének 150. évfordulójáról. Október 8-án, a gimnázium kápolnájának búcsúján reggel nyolc órakor előadással és búcsús szentmisével kezdődik a programsorozat a kollégiumi épületben található kápolnában. Ezt követően a gimnáziumba vonul az ünneplő közösség, ahol koszorúzásra kerül sor.
Gróf Majláth Gusztáv Károly (Bakóca, 1864. szeptember 24. – Budapest, 1940. március 18.) erdélyi római katolikus püspök.
Strassburgban, Budapesten és Bécsben tanult, előbb jogot, majd teológiát. Esztergomban szentelték pappá 1887. október 6-án. 1894-től Komáromban volt plébános. 1897-ben először erdélyi segédpüspökké nevezték ki Lönhart Ferenc mellé, majd Lönhart halála után még ugyanebben az évben püspök lett.
Nagy figyelmet szentelt az oktatásnak és nevelésnek. Magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott, támogatta az iskolákat és ifjúsági lapok megjelenését. 1919-ben mozgási szabadságát korlátozták: megtiltották, hogy lakását elhagyja, és látogatókat fogadjon. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez.
Amikor Románia diplomáciai kapcsolatba lépett a Szentszékkel, a román kormány olyan követeléseket fogalmazott meg, melyek hátrányosan érintették volna az erdélyi magyar hívőket (például a Székelyföld egy részét a bukaresti egyházmegye alá akarták rendelni). Ezért Majláth püspök – Glattfelder Gyula csanádi püspökkel és Raymund Netzhammer bukaresti érsekkel együtt – tiltakozott a tervezett intézkedés ellen.
1935-től haláláig Budapesten ápolták, 1936-ban lemondott hivataláról. A Regnum Marianum templomban temették el. A templom 1951-ben történt lerombolásakor földi maradványait az Egyetemi templomba vitték át.
Fotó: Székelyhon.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria