Marokkó történeti háttere és a helyi Katolikus Egyház

Kitekintő – 2019. március 31., vasárnap | 11:00

A Szentszék és a Marokkói Királyság 1976-ban létesített diplomáciai kapcsolatot. 1980-ban II. Hasszán király a Vatikánba látogatott, II. János Pál pápa 1985. augusztus 19-én kereste fel Marokkót. Huszonnyolcadik apostoli látogatása során Ferenc pápa március 30–31-én tartózkodik az afrikai országban.

Marokkó története a közel ezeréves föníciai hódítással kezdődött, melynek a római hódítás vetett véget az első század közepén. A rómaiak uralmát a gót eredetű ariánus keresztény vandálok szakították meg mintegy száz évre az ötödik században (429–534), majd bizánci keresztény hódítás következett. Az iszlámnak a 7. században történt gyors terjeszkedése a helyi berber törzseket is asszimilálta és muszlim hitre vezette. A 15. században spanyol és portugál hódítók tengerparti településeket foglaltak el. A 20. század elején Marokkó spanyol és francia fennhatóság alatt állt; 1956-ban szabadult fel.

Marokkó mai alkotmányát 1996-ban fogadták el, mely kimondja, hogy Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia. A király domináns szerepet tölt be. Jelenleg VI. Mohamed az ország államfője. Ő nevezi ki az ország miniszterelnökét, oszlathatja fel a parlamentet, ő írja ki az új választásokat is; egyúttal ő a hadsereg főparancsnoka is.

A múlt század közepén félmillió zsidó és félmillió keresztény, döntően katolikus élt Marokkóban; az önálló független arab állam létrejötte után e közösségek jelentős része elhagyta az országot. Ma mintegy 5 ezer zsidó él Marokkóban; a katolikusok száma 23 ezer, mely a lakosság 0,07 százalékát jelenti.

Az első keresztény hittérítők a 2. és a 3. században érkeztek Marokkó tengerparti területére, és a római kolóniák tagjai között voltak sikeresek. Az iszlám hódítás következtében gyakorlatilag eltűnnek a keresztény közösségek templomaikkal együtt; kis, rejtett közösségekben élnek tovább. A missziós tevékenység a 13. század elején indul újra, az első ferencesek érkeztével, akiknek két csoportja 1220-ban, illetve 1227-ben szenved vértanúságot. A 15–16. században kezdődő spanyol hódítás miatt a Szentszék minden erejét latba vetette, hogy változtasson a keresztények helyzetén, akiket rabszolgaként adtak-vettek, dolgoztattak. Ezen az áldatlan állapoton a 18-19. században változtattak, a rabszolgaság eltörlésével.

A múlt században lassan kiépült a helyi katolikus egyház struktúrája, mely félmillió katolikus hívő ellátásáról gondoskodott. A Szentszék és a Marokkói Királyság 1976-ban létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. 1980-ban II. Hasszán király a Vatikánban tett látogatást; II. János Pál pápa 1985. augusztus 19-én érkezett apostoli látogatásra Marokkóba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria